Elvitathatatlan és szinte megcáfolhatatlan, hogy a mi korunk, a fajvédelmi harcnak kora, a világtörténelem egyik legszebb, legragyogóbb fejezetét írja, dacára annak, hogy ebben az életnek nevezett hömpölygő folyamban állók, még a legtisztábban látók sem tudják teljesen áttekinteni a történés nagyszerű áramát.

Régi igazság, hogy minden tárgyilagos ítélethez távlat kell. Ezt a távlatot csak az utánunk jövők kapják meg, ők tudják s fogják majd felmérni igazán ennek a kor-tartamnak hősi erőfeszítését, nagylendületű küzdelmét, erényét és hibáit egyaránt. Mi már többé-kevésbé helyesen ítélkezhetünk az egyptomi birodalom fénykoráról, pragmatice kimutathatjuk hanyatlásának s pusztulásának okait, az olasz rinascimentóról táplált véleményünk is helytálló lehet, azonban a mi korunkról még nem mondhatunk ítéletet, mert még semmiféle kor sem hordozott arculatán annyi ellentétes vonást, küzdelme nem volt annyira ezerfelé tagolt, harca olyan gigantikus méretű, mint a miénk. Mégis, ennek dacára is meg kell kísérelnünk, hogy felvázoljuk értékítéletünket korunkról, hogy világosabban álljon előttünk a cél: mit s hogyan akarunk, mely ugyanakkor igazságunknak, mint hitvallásunknak hirdetése is. F. Papp Zoltán: A fajvédelem lélektana részletei…

1919. május 1. Ki kellett tűznünk a vörös zászlót.

Én nem mentem ki a házból. Nem akartam látni a mi tisztességes polgári utcánkat vörös zászlók díszében.

A vérmezőről éktelen zsivaj hallatszott hozzánk. Ott temették Nagy-Magyarországot; ott ülték a halotti torát. Idegenek képeit, szobrait hordozták körül vörös zászlós körmenetben: Lenint, Marxot s más efféléket, az önfeledt, nemzetietlenné vált csürhe pedig torkaszakadtából ordított.

A nap vérvörösen bújt a felhők mögé. Este szélvihar támadt és fekete felhőkből villámok cikáztak. Csak a távoli hegyek álltak csöndesen és pillantottak értelmetlenül a zűrzavaros városra.

Én gyermekkorom imáiban találtam vigasztalást. W.I.G.: Borzalmas emlékek részletei…

A zsidó tőkepénzes gazdálkodásnak az a legnagyobb hibája, hogy az embernek nagy nemzetgazdasági értékét nem ismeri fel eléggé. A gazdasági élet mai irányítói mindig új és új energiaforrások után kutatnak. A szén, földgáz és petróleum után a víz és a szél erejét vonták be energiagazdálkodásunk körébe, de mai nap már a tenger árapályával és hullámzásával, a vulkanikus erőkkel, a légköri elektromossággal, magának a napnak hősugárzásával és a még titokzatos atomenergia erőforrásával is foglalkozunk. S ennek a lázas energiakutatásnak közepette az ember fizikai és szellemi munkaerejének igen tekintélyes része kihasználatlan marad. Ennek a kereszténység lényegétől annyira idegen hibának magyarázatát a mai kapitalizmusban teljes mértékben érvényesülő zsidó világnézet és mentalitás adja meg. Wein Jakab: A zsidó kapitalizmus téves gazdálkodása részletei…

Az elvesztett háború után bekövetkezett fejetlenség zavaros napjaiban gomba módra ütötték fel fejüket a politikai és közélet hirtelen támadt nagyságai. Máról-holnapra „apostolok” és „próféták”, vagy legalább is néptribúnok termettek, akiknek neve tegnap még jótékony homályban szendergett, de ma már vakító fénnyel tündökölt a szerencsétlen magyar fórumon. Jó illatú parkett-táncosok és hintáslegények, bodros fejű sakterfiúk és más kalandorok marcona hadfiakká vedlettek át, a sok mindenféle „tanács“ szakértői és biztosai, pedig élet s halál urai lettek és egy-egy teherautó sofőrje legalább is Prinz Eugénnek képzelte magát.

Ebben a fülledt atmoszférában vetődött fel a Bleyer Jakab neve is, aki a „der-die-das“ csöndes birodalmából kilépve Deus ex machina módjára jelenik meg a Hazai Németek Néptanácsának elnöki székében. Szendrői Miklós: A Méhely-Bleyer-pör részletei…

„Ha szépek, ha jók, ha nemesek a szabadkőművesség céljai, miért titkolják? A szépnek, a jónak, a nemesnek sohasem kellett elbújnia.”
Lyka Emil.

A szabadkőművesség — alkotmánya szerint — filantropikus, filozófiai és progresszív intézmény, melynek célja az igazság kutatása, az általános morál, a tudományok és művészetek tanulmányozása és a jótékonyság gyakorlása.

A szabadkőművesség — alkotmánya szerint — nem politikai és nem hitfelekezeti egyesület. A páholyokban — az alkotmány szerint — egyházi vagy politikai kérdések feletti viták nincsenek megengedve. A páholy békés, semleges hely, melynek küszöbét a profán élet szenvedélyeinek nem szabad átlépni. Dr. Nagy Elek: A jog és a szabadkőművesség részletei…

A zsidók úgy állítják be Szovjetoroszországot, mint a cári önkényuralom gyümölcsét. Ez a beállás hamis, annyit azonban, el kell ismernünk, hogy a cári deszpotizmus nagyban elősegítette az orosz birodalom lakosságának a szélsőséges elvek felé való eltolódását.

A zsidók által előkészített és kirobbantott világháború felszabadította az alvilági hatalmakat és előkészítette a talajt a bolsevista eszmék diadalra jutására. A bolsevizmus Oroszországban csak a zsidóság lassú, fokozatos aknamunkájával s csak a nagyhatalmú szabadkőművesség pártfogásával volt megvalósítható. E tényt a Londonban megjelenő „Truth” (Igazság) című szabadkőműves folyóirat 1890. évi karácsonyi számában megjelent képmelléklet is igazolja, amely Európa jövendő térképét ábrázolta és amely térkép a világháború és az azt követő — ugyancsak zsidók által felidézett — forradalmak utáni Európa térképével nagyjában megegyezik. E szabadkőműves-zsidó térképen fent jobb oldalon Oroszország az angol „Russian desert” (Orosz pusztaság) szavakkal van megjelölve s nem kétséges, hogy az oroszországi nemzsidó lakosság lassú kiirtásával Európa egykori legelső agrárállama „Orosz pusztaság”-gá fog válni. Szergej Kirlov: Szovjetoroszország igazi arca részletei…

Izrael e fiának kalandos pályafutása azt a kérdést intézi az ő vallásához, illetőleg fajához tartozókhoz, nemkülönben az amerikai zsidó „rágalmazás elleni liga” igazgatósági tagjaihoz, hogy mi is volt e kóbor zsidó életének vezérelve; vajon más népek félrevezetése és kifosztása terén kifejtett sokoldalú művészete, avagy a könnyű pénzszerzés mohó vágya vezérelte-e élősdi jellegű hányattatását? Trebitsch-Lincoln szégyenletes és vakmerő tettei híven tükrözik vissza Izraelnek sajátságos „hozzájárulását” az emberiség kulturális és polgári jólétéhez! A zsidóság, ez a keleti nép, azt állítja magáról, hogy ő a világ népei nagyobb részének jótevője, amiről e cikk kapcsán önmagunk ítélhetünk.

Trebitsch Ignác 1879. április 4-én született Paks nagyközségben Magyarországon, mint zsidó szülei 14 gyermekének legidősebbike. Atyja tanító volt. Amikor a fiatal Trebitsch 15 éves lett, segédnek akarták adni, de ehelyett ideiglenes alkalmazást nyert egy budapesti újság kiadóvállalatánál. Ernest F. Elmhurst: Trebitsch-Lincoln, a bolygó zsidó részletei…

A mai kereszténység — őszintén szólva — zavarban van. Nem tudja egyensúlyba hozni azt a tényt, hogy a kereszténység alapítója, Jézus, zsidó származású volt és hogy az ó-testamentumot az újnak alapjává tette, azzal a kellemetlen és egy cseppet sem hízelgő véleménnyel, vagy mondjuk így: „hírnévvel”, mely ezt a népet körüllengi. Ideje volna már egyszer szembenézni e kérdéssel és feltenni becsületesen a kérdést, hogy milyen álláspontot foglaljon el a kereszténység, mint kereszténység, a zsidósággal szemben. Pontosabban: milyen összefüggést keressen a kereszténység azokkal a benne levő elemekkel, amelyek a zsidó theológiából jöttek át.

Nem tévedek, ha azt mondom, hogy a kereszténység olyan fa, mely gyökereit az ó-szövetség világába mélyeszti. Önkéntelenül — és tegyük hozzá, jogosan, — felvetődik a kérdés a ma élő keresztény népek ajkán, akik tanúi a zsidóság világhatalmi törekvéseinek, vajon helyes-e ez? Dévai Imre: Kereszténység és zsidóság részletei…

A tudós cikkíró e tanulmányában a keresztény bölcselkedésnek egyik alapelvét mutatja be s igazolja, s bár szakszerűsége folytán éppen nem könnyű olvasmány, mégis szolgálatot vélünk tenni ily cikkek közlésével is a művelt katolikus olvasóközönség magasabb igényeinek. Szerk.

Voltaire egy állítása szerint a metafizika abban áll, hogy az egyik ember beszél s nem tudja, mit mond, a másik meg úgy tesz, mintha értené a beszélőt. A szellemes hírben álló gúnyolódó nem vette észre, hogy mikor ezt mondta, maga is metafizikát űzött a saját meghatározása szerint. Az ily megjegyzések kétségkívül nem kis mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a gondolkodáshoz nem szokott emberek előtt a metafizika elveszítse hitelét. E mondás szerzője sem tudta, mit mond, s mások úgy tettek, mintha értenék. Mert az ember akarva, nem akarva, lépten-nyomon metafizikával foglalkozik s még a metafizika ellen is csak metafizikával tud okoskodni. Jablonkay Gábor S. J.: A metafizika jogosultsága részletei…

A spanyolországi események nem állnak még oly tisztán a világ szeme előtt, hogy lezáró ítéletet mondhatnánk rólak. Azonban minden jel arra mutat, hogy a demokrácia mákonyos jelszava alatt megint nagy betörés történt egy színtiszta katolikus és királyhű országba, egy törpe, de nagyhangú kisebbség forradalmi úton magához ragadta a hatalmat és népköztársaságot játszik Spanyolországban; természetesen a nép megkérdezése nélkül. „Tout comme chez nous“; egészen úgy, ahogy nálunk is csinálták 1918 októberében s novemberében. A tisztességes közönség félreáll és hallgat, reszket s meg van félemlítve a vértörvényszékkel fenyegetőző, városokat kirabló diktatúra hangos lármája miatt, némán várakozik s engedi tenni-venni a minden lében kanál forradalmi elemeket. dr. Balogh György: A spanyol forradalom háttere részletei…

Ma már a komoly szemlélő szemében nem lehel kétséges, hogy legújabb rettenetes nemzeti katasztrófánk csiráit az ú. n. reformkorban nemzetünk lelkébe jutott liberalizmus oltotta be, ez vitte arra a meredek lejtőre, amelynek alján az összeomlás bekövetkezett. Szekfű Gyula tudósunk Három nemzedék, Egy hanyatló kor története c. mélyreható tanulmányában (Budapest, 1920) ezt az állításunkat behatóan igazolja és többször hangsúlyozza. «A liberáliséivá tömegek közé szórva, ideális szellemi javítás helyett rombolást végez, szabadság és humanizmus helyett terrort szül. A forradalmi terror esetei 1848-ban és 71-ben … a legliberálisabb Franciaországban jöttek létre, bizonyságot tévén a lejtőről, melyre a liberalizmus viszi a benne bízó országokat». (86. l.) Az Ész és Szabadság jelszavai alatt a liberalizmus komoly elvi ellentétben állt mindig a katolikus Egyházzal, főképp minden tekintély elvi tagadásával és állandó izgatásával az Egyház ellen. (84.) S így vallási és erkölcsi téren bomlasztóan hatott. A liberalizmus hatása a nemzeti lélekre részletei…