Aradi Zsolt: Az európai forradalom

900 Ft

Szerző: Aradi Zsolt
Cím: Az európai forradalom
Sorozatcím: Magyar Kultúra Könyvtár 4-5. szám
Grafikus: Kner Albert
Kiadás éve: 1934.
Kiadás helye: Budapest
Oldalszám: 240
Fájlok:

  • PDF – képes, OCR-es karakterfelismeréssel

Tartalom:

Kelet népe és az európai forradalom
A DEMOKRÁCIA ÁRULÁSA
Harc az imperializmussal
1918: Fehér lap
A kiábrándulás
AZ EURÓPAI SZÍNJÁTÉK
„Megvert bennünket a kard“
Az italianitától az univerzalizmusig
     Új történelmi célok: Ázsia és Afrika
     Romanitas
Nietzsche csillaga
     Ami bevált a heroizmusból
     Ein Reich, ein Volk
Az óriás körül
     Les Belges
     Hollandiában is: dinaso
     Koppenhága: Brandes a múlté
     „Észak: van valami a levegőben“
     Kavarodás a Baltikumon
     Nyugati és keleti fogalmak
Új Spanyol honfoglalás
British Empire
     Ottawa: a kapitalizmus haldoklása
     Mi az angol demokrácia?
     Anglia katolikus ország?
Mit hoz a második francia forradalom?
     Securité!
     Fascizmus, francizmus, vagy új szellem?
     Európa új jelszava: Igazságot!
Duna völgy: a világ börtöne
     A nacionalizmus pestise
     Mindhalálig egymás ellen
     Az új örökös a Német Birodalom
     Quo vadis Austria?
     A „feudalizmus“ vége
Balkán a balkániaké
Moszkva, a „Harmadik Róma“
     Lenin fegyelmet követel
     9700 újság 69 nyelven
     Van-e Európában bolsevista veszély?
     A népek halotti térítője
NEMZETKÖZI IGAZSÁGOSSÁG?
Halálthozó Szuverenitás
     Jogbizonytalanság a szerződések ellenére
     A reform
A ZSIDÓKÉRDÉS
Ecclesia Judaica
     A fölényesség vége
     Franciaországban is
     Galiciaiak Magyarországon
     Van-e megoldás?
     Emberi szempontok
AZ EGYETLEN ÖRÖK ÚT
A nagy egység felé
     14. század óta korszakforduló
     A gőg és pogány heroizmus ellensúlya
     Sorkezdés Milanóban
     Ismét Berlin
     Nem kívánatos hasonlóság
     Tomista renaissance Prága körül
     A legkatolikusabb ország
HÚSZÉVESEK INTERNACIONÁLÉJA
Mi nem csináltuk a háborút, se a békét
     Forradalom! Nem akarjuk a régi időt!
     A Komzomolc
     A hazáért?
     Színtelenül?
     A felelet: Isten
     És ismét a háború

Leírás

„KELET NÉPE ÉS AZ EURÓPAI FORRADALOM

1934 március 15-én egyedül Magyarországon gyújtottak mécseseket a liberalizmusnak. Valójában ezeknek a mécseseknek egy halottat kellene elparentálniok s az iskolákban, tereken a Talpra magyar helyett valami mást, gyászódákat kellett volna intonálniok. 1934 március 15-én Magyarország ünnepelt egyedül egy olyan letűnt korszakot, amely voltaképp nálunk soha meg nem valósult. A halvaszületett nagyapa és a fából vaskarika immár nem tréfa, nem szólásmondás többé, hanem megvalósult tény. 1848-ban egy eszme indult hódító útjára Európában. Mindent ledöntött, ami útjában állott, nem kímélte a legszentebb érzéseket sem. Kutatott, feltalált, magára ébresztette az embert, büszkévé és öntudatossá tette, segített megvalósítani az ősbűnt: legyetek olyanok, mint az Isten. A liberalizmus végső konzekvenciája ugyanis ez. Hagyjuk el azonban e vonalat s figyeljük meg, nem volt-e ebben az eszmében olyan is, amely kongruált az örök emberi ideálokkal és a kereszténység legmélyebb tartalmával. Nem kell sokáig mennünk, hogy ne jelentkezzék előttünk az emberi méltóság, az emberi érték és politikai síkon a népiesség, mint olyan összetevő, amelyekért nyugodtan küzdhet bárki. Nem védőbeszédet tartok a liberalizmus fölött, éppen ellenkezőleg, halálharangját kongatom, de ha már halálán van, ne tagadjuk meg tőle a jót, melyet hiába tagadnánk, úgysem titkolható el.
Ez a liberalizmus sok, gyökeréig rosszat hozott magával. Önmagában véve, következményeiben aligha számítható másnak, mint félrelépésnek az emberi szellem történetében. De még a félrelépéseknek is van hasznuk. Így volt a liberalizmussal is. Az ő számára Isten volt az ember, de annyit elért vele, hogy ezentúl az embert jobban megbecsüljék és ne kasztok, osztályok, egyének érdeke legyen a fontos, hanem a közé. A liberalizmus nem tudta végleg valóra váltani elveit, mert a kiinduló pont volt a hibás. De ő ilyesvalamit akart és a modern államok történetében, az új alkotmányokban mindenütt érezteti hatását. A parlamenti demokrácia sem indult ilyen romlott, enervált aggastyánnak, amivé napjainkban vénült. Megindult egy periódus, az emberi szellem kiélte magát a liberalizmusban és demokráciában, helyet adott a rossz ösztönöknek is, megteremtette a kapitalizmust, de megteremtette a szociáldemokráciát, de megteremtette a szociális szakszervezeteket, az állami élet kontrollját és egy emberibb légkört. Utána önmagába roskadt s ma egész Európában únos-untalan halljuk, hogy a liberalizmus halott. (…)”

(Visited 226 times, 1 visits today)

Értékelések

Még nincsenek értékelések.

„Aradi Zsolt: Az európai forradalom” értékelése elsőként

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Érdekelhetnek még…