Akció!

KÖNYVCSOMAG a filozófia témaköréből

3 350 Ft 1 675 Ft

A könyvcsomag tartalma:
Tudós-Takács János válogatott írásai (2017)
Dr. Somogyi József: Eugenika és etika (1934)
Dr. Ferenczi Zoltán: Az okság elve és a végtelen (1939)
Bácskay B. Béla: Rend vagy Káosz? (é. n.)
Trikál József: Új élet a régi romjain (1934)
Somogyi József: A nemzeteszme (1941)

Oldalszámok:
733 (214+60+22+176+124+137)

A könyvcsomag korlátozott ideig, 2018. április 10-ig érhető csak el! Ne hagyja elveszni a kedvezményt, később csak teljes áron juthat hozzá a művekhez!

Tartalma:
Tudós-Takács János válogatott írásai:

Kisebbségi kérdés és emberi mivolt
A nem-katolikus mozgalmak gyökerei
A New Age tévtana
Vir probatus, religiosusque Dei
A lélek halhatatlansága
Diszciplína vagy doktrína?
Jehova tanúi
Istenkeresés vagy istenbizonyítás?
Aquinói Szent Tamás és a mózesi törvény
A zsidó—keresztény párbeszéd elé
Tomista válasz Pinchas Lapide: „Zsidó hitem lényege” című írására
Isten országa — orthodoxia – orthopraxis —
Isten — lét vagy szeretet?
A Bulányi-ügy
     Néhány szó a Ratzinger-levélről
     Megjegyzés egy „kiigazítás”-hoz

Mindszenty tragédiája
A pápai bocsánatkérés margójára
Az igazság végső kritériuma
Papi nőtlenség vagy nőtlen papság?
Megújulás a feladatunk vagy pusztulás a sorsunk?
Az akarat szabadsága
XII. Piusz pápa Laetamur admodum kezdetű enciklikája
Iránytűnk: a világnézet
Bűnbocsánat és elégtétel
A Magyar Televízió a világnézet mérlegén
Egyházellenes „szalámitaktika”: a szekták
Baloldali kereszténység? Fából vaskarika!
Lehet-e a keresztény katona?
Öngyilkossághoz nincs jogunk!
Következetes vagy szélsőséges?
Marcel Lefebvre és a teológia neo-modernista válsága
A béke az igazságosság gyümölcse
Az Egyház kártérítése: nemzeti és európai ügy!
Sterilizáció és meddővé tétel
Patrick J. Buchanan: A nyugat halála
Ellenállás és behódolás
Az antimodernista eskü
     Iusiurandum contra errores modernismi

Konkordátum a Szentszék és a Német Birodalom között
A hit tisztasága és a nemzethűség
Két előadás vázlata
Fordítói előszó Aquinói Szent Tamás: A teológia foglalata című művéhez
Axiologia theologiae
Teilhard de Chardin: Le milieu divin című művének filozófiai és teológiai értékelése
Ami a dávodi abortusz-ügy mögött van
Egy recenzió recenziója

Dr. Somogyi József: Eugenika és etika:

1. Történeti bevezetés
2. A modernátörökléstan
3. Az eugenika mai állása
4. Etikai megvilágítás

Dr. Ferenczi Zoltán: Az okság elve és a végtelen:

 

Bácskay B. Béla: Rend vagy Káosz?:

A kiadó előszava
Az individualisztikus és az univerzalisztikus kultúra
Megőrült kultúrák.
A kultúra individualisztikus és univerzalisztikus sajátosságai
A kultúra mint cselekvés
A politikai rend. 
A) Az individualisztikus politikai rend
B) Az univerzalisztikus politikai rend
A gazdasági rend. 
A) Az individualisztikus gazdasági rend
B) Az univerzalisztikus gazdasági rend
Az erkölcs. 
A) Az individualisztikus morál. 
B) Az univerzalisztikus morál: 
A kultúra mint műalkotás
Művészet 
Az individualisztikus művészet 
Az univerzalisztikus művészet. 
A tudomány. 
Az individualisztikus tudomány. 
Az univerzalisztikus tudomány. 
Filozófia, világnézet 
A) Az individualisztikus filozófia. 
Az univerzalisztikus filozófia. 
A kultúra mint látásmód
Hasonlóságlátás és különbözőséglátás. 
Az azonosító beállítottság. 
A megkülönböztető beállítottság. 
A hasonlóságra és a különbözőségre való beállítottság váltakozása. 
A kultúrák élethulláma
A kultúrák változása
A kultúra, változásának irányai és a kultúrkorszakok
A kultúra korszakai: 
Az univerzálódó individualisztikus korszak
Az univerzálódó univerzalisztikus korszak
III. Az individualizálódó univerzalizmus
Az individualizálódó individualizmus
A kínai kultúra élethulláma
A kultúra életvonalának változatai 
A szabályos hullámvonaltól eltérő életvonalú kultúrák. 
A kultúra korszakai és az ellentétes látásmódok
A kultúra pusztulásának okai és a pusztulás megakadályozásának lehetősége. 
A kultúrák betegségére vonatkozó elméletek
A miliő-elmélet 
A történelmi materializmus
A történelmi idealizmus
A kultúrát meghatározó tényezők és a kultúra változása
A kultúra hordozóinak fejlettsége és a megkötődés és a felengedés folyamata
A környezet, a megkötődés és felengedés összefüggései 
A kultúrközösség fajiságának, a megkötődésnek és felengedésnek összefüggése
A gazdasági helyzet, a megkötődés és felengedés
A nagy személyiségek és a megkötődés és felengedés
A koreszmék és a megkötődés és felengedés
A kultúra életének lüktetései 
A lüktetések gyorsulása a kultúra leszálló ágain. 
A lüktetések lassulása a kultúra felszálló ágain: 
A hasonlóságlátó és a különbözőséglátó típus kapcsolatai a kultúrák lüktetéseivel 
A jelen kulturális képe
A kultúrák összefüggései 
A kultúra fejlődése. 
Az emberré válás folyamata. 
Az emberi cselekvés kifejlődése. 
Az emberi alkotások fejlődése. 
AZ EMBERI KULTÚRA KEZDETEI. 
A paleolit-kor kultúrája. 
A mezolit-kor kultúrája. 
A neolit-kor kultúrája. 
Látásmód. 
Az életmód. 
Művészet. 
Fejlődés a történeti időkben. 
Az individualizmus és az univerzalizmus értékelése. 
Az értékelés relativitása és az abszolút értékek
A kultúrák típusai és összefüggéseik. 
A kultúrák különbözőségének és azonosságának kérdése. 
A kultúra belső tagozódása. 
A kultúrrétegek egymás fölötti tagozódása. 
ÖSSZEFOGLALÁS. 
Mi következik?
A HULLÁMELMÉLET TÖRTÉNETÉNEK VÁZLATA
Utóhang. 
Jegyzetek. 
IRODALOM. 

Trikál József: Új élet a régi romjain:

GONDOLATVILÁGUNK KIALAKULÁSA.

ÚJ VILÁG ÚJ SZELLEM.
A mi lelkünk.
Ifjúságunk.
Ifjúságunk világnézete.
A család lelkének szétesése.
Új tárgyilagosság.
A természet szeretete.
A sport.
A vér míthosza.
A gépember.

KORUNK SEBEI.
Politika.
A pénz őfensége.
A polgár jelleme.
A demokrácia.
Népies önkormányzat.(Nemzeti szocializmus.)

A KIBONTAKOZÁS UTÓPIÁI.
Az utópiák megvalósulnak.
Az ész győzelme.
A bölcselet megtérése.
A tudomány építése.
A szellem felhangolása.
Új életformák.
A népies gondolat győzelme.
A magántulajdon jövője.
A munka megszervezése.
A pénz hatalmának megdőlése.
Nevelés az élet új formájára.
A gépies életforma legyőzése.
Túl az érzékeken.
Krisztus ma és holnap.
Egyek vagyunk Krisztusban.

Somogyi József: A nemzeteszme:

ELŐSZÓ.
BEVEZETÉS.
ELSŐ RÉSZ. ALAPVETŐ FOGALMAK.
1. Közösség, közjó.
2. A vérközösség.
3. A nyelvközösség.
4. A népközösség.
5. A népjellem.
6. Az állam.
7. A modern nemzeti állam kialakulása.

MÁSODIK RÉSZ. A NEMZET.
1. A nemzetközösség.
2. A nemzetközösség fejlődése.
3. A nemzetfogalom változatai.
4. A nemzeti kisebbség.
5. A nemzetiségi hovatartozás.
6. A nemzetiségi kérdés kialakulása.
7. A népek önrendelkezési joga.
8. A nacionalizmus válsága.
9. A nemzetek harmonikus közössége.

HARMADIK RÉSZ. A NEMZETESZME ÉS A MAGYARSÁG.
1. A magyar népiség kialakulása.
2. Nemzetiségeink megerősödése.
3. A magyar nemzetfogalom fejlődése.
4. Küzdelmeink a nemzeti nyelv körül.
5. Nemzetiségi küzdelmeink kialakulása.
6. Nemzetiségi politikánk a szabadságharc után.
7. Népi hagyományaink.
8. A korszerű magyar nacionalizmus.

Elfogyott

Leírás

Tudós-Takács János válogatott írásai:

“Napjaink egyik sokat vitatott problémája a nemzetiségi kérdés, ami még általánosabban, mint kisebbségi kérdés jelentkezik. Az erdélyi, valamint a szlovákiai magyarság problémái kapcsán minket, magyarokat igen közelről érint az, hogy egy adott államban a többségi néphez tartozók miként vélekednek a kisebbségek jogairól, illetve az irántuk fennálló kötelességekről.
A kisebbségek, főként a nemzetiségek legfőbb sérelme a többségi „gazdanép” részéről főleg abban áll, hogy a többségi nép vezetői gyakran korlátozzák, illetve megakadályozzák a kisebbség hivatalos nyelvhasználatát, anyanyelvi iskolai műveltségének megszerzését, saját népi-nemzeti történelmének megismerését, röviden: népi identitásának megélését. Ezen népierkölcsi elnyomáshoz jelentős egzisztenciális sérelmek is járulnak: a kisebbséghez tartozók igen sokszor rosszabb életkörülmények között élnek, mint a többségi nép tagjai; az elhelyezkedésnél, sőt már a továbbtanulásnál is erősen hátrányos helyzetben vannak.
A kisebbségek sajnálatos elnyomásának legmélyebb oka — túl a napi politikai motiváción — abban rejlik, hogy a többségi nép vezetői és gyakran az egyszerű tagjai is a kisebbségektől való faji, kulturális és általános viselkedési különbözőségük miatt megfeledkeznek arról, hogy a többségi „gazdanépnek” és a kisebbségi nemzetiségnek az emberi mivolta egy és ugyanaz, s ezért a nemzetiség tagjait is ugyanolyan alapvető emberi jogok illetik meg, mint az őshonosokat. Azért feledkeznek meg erről, mert valójában nincsenek tisztában az emberi mivolttal, az ember lényegével, azzal, ami az embert emberré
teszi. Ennek következtében azt sem látják tisztán, hogy mik azok az alapvető emberi jogok, amelyek minden embert kivétel nélkül fogamzása pillanatától kezdve megilletnek. Így aztán azt is szem elől tévesztik, hogy ezek az alapvető emberi jogok nem egy nép ősiségén, szerepén, történelmi helyzetén, vagy éppen háborús szerencséjén alapulnak, hanem az ember lényegén, ami minden emberben azonos. Vagyis a kisebbségek elnyomásának mélyén az emberi mivolt nem ismerete, vagy félreismerése rejlik. Vizsgáljuk meg alaposabban ezt a kérdést!”


Dr. Somogyi József: Eugenika és etika:

“1. Történeti bevezetés.

Az egyéni élet sorsa a pusztulás. A nemlét rejtelmes mélyéből előbukkanva hamarosan ismét letűnünk az élet szinteréről és nincs számunkra többé újjászületés. Ámde az élet szintere mégsem néptelenedik el. A letűnői életből újak sarjadnak, újabb és újabb generációk lépnek nyomukba, hordozzák, terjesztik a faj életét szinte az idők végezetéig.
Nekünk azonban nem lehet közömbös, hogy vajon folytonosan tökéletesbedő újabb generációk veszik-e tőlünk át a szerepet, avagy mindjobban degenerálódó, korcs nemzedékek lépnek-e nyomdokainkba. De érhet-e bennünket felelősség fajunk jövőjéért? Hatalmunkban áll-e a folytonosan megújuló élet épségének megőrzése, értékes örökségekkel való gyarapításrai Ha igen, akkor ez számunkra elsőrendű feladat. Ezt a fenséges, de nehéz és óriási felelősséggel járó feladatot vállalja magára az eugenika.
E törekvés nem éppen új. Úgyszólván minden korban és minden népnél találunk törvényeket, szokásokat, melyek többé-kevósbé tudatosan a faj épségének megóvását szolgálják. Gyakran a legkíméletlenebb eszközöktől, a gyengék, nyomorékok, torzszülöttek elpusztításától sem riadtak vissza, hogy megóvják a fajt az elkorcsosodástól. A görögöknél éppen nem ritkaság az ilyen eugenikai célzatú gyermekgyilkosság. A spártai Taigetos örökké emlékezetes vesztőhelye a nyomorék újszülötteknek. És ennek törvénybe iktatásánál Lykurgost, Spárta törvényhozóját, Plutarehos szerint, már tudatos eugenikai szempontok vezették. A gyermekek elpusztítása a klasszikus ókorban egyébként is büntetlen és nem egyszer gyakorolt eljárás volt. A római jog a családatya tetszésére bízta, hogy újszülött gyermekének felnevelését vállalja, vagy pedig veszni hagyja. Még a szelíd Seneca is helyeselte ezt az eljárást, amennyiben így a nyomorékokat kiselejtezik az egészségesek közül. A régi germánoknál is szokásban volt a gyermekgyilkosság, sőt az izlandiak, mikor a kereszténységre áttértek, követelték, hogy e jogukat továbbra is megtarthassák. Indiában és Kínában a gyermekgyilkoság szinte a mai napig szokásban maradt. A kínai atyának abszolút hatalma van gyermekei felett. Természetesen itt is elsősorban a nyomorék, gyenge gyermekeket ölik meg. Leggyakrabban mégis a nyomor a gyermekgyilkosság oka. Azonban így is a tehetségtelenebb, tehetetlenebb családok pusztulnak, mivel ezeket hamarabb és nagyobb nyomor fenyegeti. És ha megborzadunk e pogány kegyetlenkedéstől, gondoljuk meg, nem folyik-e ma nálunk is hasonló arányú gyermekgyilkosság, amikor évenkint százezer számra oltják ki a még meg sem született magzatok életét, nem mindig éppen eugenikai okokból.”


Dr. Ferenczi Zoltán: Az okság elve és a végtelen:

“A lét minden árnyalatában az okság elve uralkodik. Csak elégséges logikai alapozással, megokolással fogad el az elme valamit igaznak. Az ítéletek igaz voltának kutatásában eljut az elme olyan ítéletekhez, amelyek már nem kívánnak megokolást. Ezek az alapelvek önmagukban nyilvánulnak igaznak: önmagukban megokoltak. Ilyen megokolást nem kívánó, önmagában indokolt logikai alapelv több is van. Azaz a merőben észlétű valók birodalmában az okság elve – a miért van így -, miért igaz – kérdés több önálló, önmagában megokolt igazsághoz is elvezethet. A valós lét területén az okság elve a következő kérdésre követel feleletet: miért van ez a való? Itt is két eset lehetséges: 1. Az illető való önmagában igazolt, indokolt, vagyis mint létteljesség önmagában van létjogosultsága, szükségképen létezik, és lehetetlen, hogy ne létezzék. 2. Az illető való nem bírja önmagában létalapját, mástól van, tehát van tőle különböző létoka. A valós lét területén tehát az okság elve a következőképpen fejezhető ki: Minden való vagy magamagát indokolja mint létteljesség, azaz nem lett mástól, vagy pedig hiányos létű, azaz mástól lett.”


Bácskay B. Béla: Rend vagy Káosz?:

Az olvasónak tesszük fel a kérdést, mi az, amit választ: a Rend, vagy a Káosz?

Azért készült ez az írás, hogy felébressze a Nemzet lelkiismeretét. Pedig nem politikai irat, hanem történetbölcselet. A tudományos igazsággal akarja kényszeríteni az olvasót, hogy szembe nézzem a jelen sorsdöntő kérdéseivel. Éles reflektorfénybe állítja a Mát, pedig csak röviden foglalkozik a közvetlen jelennel. Azért ír így a szerző, mert mint a beteggel együttérző orvos, kíméletesen akarja tudatni szenvedő korunkkal, hogy már csak a gyors műtét mentheti meg, hogy a fájdalomcsillapító szerek nem segíthetnek többé. Régi korok, távoli kultúrák átfogó összefüggéseinek gyújtópontjába állítva mutatja meg szörnyű sebeinket, de egyúttal az orvoslás módjára is rávezet, reményt ad a gyógyulásra, de komolyan figyelmeztet, hogy azt magunknak is akarnunk kell.

Bemutatja az egyes kultúrkörök megdöbbentő betegségeit, s a kultúrák és népek nyomorúságos pusztulását. De bemutatja a gyógyulás tüneteit és az egészséges, termékeny és boldog kultúrkorokat is. A megőrült korok apokaliptikus, idegfeszítő borzalmainak szorongó olvasása után megkönnyebbülten és örömmel lélegzünk fel, mikor az egészséges kultúrkörök termékeny virágzását látjuk. Bemutatja a különböző kultúrák változását, gyógyulási és betegedési folyamataikat. Mindinkább érezzük, hogy ha a szerző másról is beszél, akkor is rólunk van szó. Anélkül, hogy célzatosan állítaná be a dolgokat, a legtisztább tárgyilagossággal, egyedül a tények és igazságok kényszerítő logikája által vezeti az olvasót. A szerző személytelenül áll a tények mögött, nem szól közbe, nem vitatkozik, csak a tények beszélnek, mert művének célja nem a sebek felszakítása, nem a gyűlölködés, az ellentétek kiélezése, hanem az, hogy e könyvet olvasó minden magyar számot vessen saját magával, a történelem nagy összefüggéseinek fényében a jelenlegi válsággal, és hogy maga is hozzájáruljon a nagy döntéshez, amelynek rövidesen el kell jönnie, ha nem akarunk elpusztulni. De a döntést az olvasóra bízza, mert tudja, hogy a történelmi tények és igazságok minden rábeszélésnél meggyőzőbbek, és az olvasónak a saját lelkiismeretével kell elintéznie, hogy követi-e a történelem hívó szavát.


Trikál József: Új élet a régi romjain:

Korunk képe.

Az ember sorsa az ember erőiben pihen. Erőink rejtett erők, kibontakozásuk a jövő titka. Ki tudja, mit hoz a jövő esztendő? Ki tudja, mit hoz a holnap? Ki ismeri az ember mélységeiből kibontakozó sorsot?

A történelem lelke rajtunk zúg keresztül. Mi vagyunk ma a legfontosabb emberek és még mi sem tudjuk, mit hordozunk eszünkben, szívünkben? Ha pedig magunkat sem ismerjük, hogy ismernénk hát másokat? Saját sorsunk is rejtély, hát a sorsokból kirobbanó embersors, nemzetsors, hogyne volna rejtély?

Az ember sorsa az utolsó pillanatig is ködös maradhat.

Az emberiség sorsa is az utolsó napig lehet sötét.

Amíg úton vagyunk, kétes hová jutunk ki?

Amíg a csúcsot el nem értük, bizonytalan, jó úton jártunk-e?

Háromszáz év röpült el az ember lelke fölött.

Háromszáz év öröme és szenvedése, dicsősége és veresége zajlott el előlünk.

A világháborút is végigszenvedtük.

A népek tomboló győzelemmámorát éppúgy végighallgattuk, mint a legyőzöttek jajkiáltásait. Vae victis.

A boldogok azt hitték, hogy boldogságuk most már örök.

A boldogtalanok ege végleg beborult.

És az eredmény?

Jaj a győzőknek is!

Vae victoribus quoque!

Csak a legutóbbi időkben, mondhatjuk utolsó napokban, értünk a csúcsra és megdöbbenve látjuk, eltévelyedés volt a világháború és óriási csalódás az egész elmúlt háromszáz esztendő. Az újkor története befejezetlen, sőt be sem lehet fejezni. A jövő pedig bizonytalan.

A római birodalom története teljes és befejezett egész. Született, élt és meghalt.

A keresztény középkor önmagában kerekded és tökéletes életkép. Kezdete, virágzása és lehanyatlása olyan, mint a legtöbb ember élete.

Az újkor befejezetlen.

Semmi sem valósult meg, amit ígért.

Vannak ugyan boldog népek. Francia-, Angol-, Olaszország mint népek talán boldogok. De az emberi szellem sehol sem boldog.

Mert más a népek élete és más az emberi szellem élete.

A népek sorsa különböző, de a népekben élő emberi szellem azonos.

A népek magukban élnek, de az emberi szellem a népekben él.

A bölcselő pedig nem a népek életét szemléli, hanem a népekben kibontakozó emberi szellemet vizsgálja.

Egy emberi szellem él a népekben és ezt a szellemet az összes népek képviselik.

Az emberi szellem sorsa, fejlődése, kivirágzása a népek kultúrmunkája.

Mit ér a szellem fejlődése szempontjából, ha Franciaország tombol győzelmi mámorában, míg Németország jajgat nyomorúságában?

Sem a győzelem, sem a bukás nem emelik az ember szellemét.”


Somogyi József: A nemzeteszme:

“E munkámban egy messze szétágazó, homályos, bonyolult, de nagyon is időszerű probléma bölcseleti jellegű megvilágítását szándékozom adni különböző szaktudományok eredményei alapján. Amit az egyes szaktudósok csak részletekben, egyoldalúan látnak, azt a bölcselő hivatása egyetemes elvek szerint összefüggő, egységes képpé rendezni. És a mában élő bölcselő számára is alig lehet érdekesebb, hasznosabb, időszerűbb feladat, mint a nemzet mibenlétének fejtegetése.

Egyes részletek kiegészítéseként legyen szabad utalnom néhány régebbi munkámra, különösen A faj (1940) és a Fajiság és magyar nemzet (1941) c. könyveimre, amelyek jelen munkámmal együtt egymást kölcsönösen kiegészítik.

Szeged, 1941 húsvét.

Somogyi József.”

(Visited 43 times, 1 visits today)

Értékelések

Még nincsenek értékelések.

„KÖNYVCSOMAG a filozófia témaköréből” értékelése elsőként

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Érdekelhetnek még…