Röck Gyula: A mágia története

750 Ft

Szerző: Röck Gyula
Cím:
A mágia története
Kiadás éve: 1943.
Kiadó: Bagó Mihály Könyvkiadó
Kiadás helye: Dombóvár
Oldalszám: 192

OLVASS BELE!

Fájlok:

  • PDF – képes, OCR-es karakterfelismeréssel

Tartalom:

Bevezetés
A titkokról
A lehetetlenségekről
Misztika és mágia
Rejtelmes erők
Rejtelmes lények
Rejtelmes tények
A keresztény évezredekben
Szellemjárások
Korunk mágiája
Befejezés

Leírás

“Bevezetés

Minden embert vonz a misztikus világ, mert hiszen amit tudunk, az kevés, amit nem tudunk, az volna minden… S ha valaha az emberiség megvilágosul és megérti a lét másik oldalát is, e „felfedezés” mellett az eddigi összes ismeret és felfedezés értéktelen semmiséggé törpül. Épp azért az egyéni életben is, semmi se fontosabb, mint annak a megismerése, van-e hát még valami más is ezen az életen kívül, vagy nincs.

Egyesek azt hiszik, hogy ez a kérdés tisztázhatatlan, pedig nem. Minden világosul, amit tanulmányozunk. S ha nem is tudunk mindent megismerni, — hisz a matematikusok se tudnak mindent kiszámítani! — de a többet mindig jobban megközelítjük…

Azonban mint mindennek, úgy a mágiának is vannak veszélyei. Nem elég a bátorság, a szerencsétlenség mindig közbejöhet ott, ahol a tudatlanság eltakarja az előrelátást.

E téren egy új világ nyílik előttünk, még pedig nem mondhatnánk, hogy az égiek, hanem inkább az alvilágiak világa tárul fel, noha egészen nem lehet a kettőt szétválasztani. Annyi bizonyos, hogy akik foglalkoztak a mágiával, mindenki óvatosságra inti az embereket. Maga a Szentírás is óv tőle. A mágiával, vagyis varázslással kapcsolatban a következőket írja Mózes III. k. XIX r. 31. v.: „Ne térjetek a varázsláshoz, se a jövendőmondóktól valamit ne tudakozzatok, nehogy megfertőztessetek általok. Én vagyok a ti uratok Istenetek.” A héber szöveg varázsló helyett itt „halottidézőt” említ… Mózes III. k. XX. r. 6. így ír és óv:

Amely lélek a varázslókhoz (halottidézőkhöz) és jövendőmondókhoz megy és azokkal paráználkodik, (élvez, szórakozik, működik) ellene fordítom orcámat és kiirtom népem közül.”

A halottidézéssel kapcsolatban a következőket írja még: „Ne találtassák közötted, aki fiát, vagy leányát átviszi a tűzön, hogy megtisztítsa, vagy ki jövendőmondóktól tudakozódjék és álmokra és előjelekre vigyázzon, se ne legyen varázsló, se bűbájos, se ki az ördöngösöktől tanácsot kérjen, se jósló, vagy ki a halottaktól kérdezzen igazságot.“ (V. Mózes XVIII. r. 10—11.) „Amely férfiúban, vagy asszonyban varázsló, vagy jövendölő lélek leend, halállal haljanak meg. Kövezzék meg őket, vérök legyen rajtok.” (III. Mózes XX. 27.) — Szt. Lukács ev. XVI. r. 31 verse még ezeket fűzi ehhez: „Ha Mózest és a prófétákat nem hallgatják, ha valaki a halottak közül feltámad se hisznek néki.” — Megemlítendő még Sámuel, vagy Királyok I. könyvének XXVIII. r.-ben leírt endori halottidézö asszony, aki „isteneket” lát feljönni a földből, azaz „szellemeket”…

A bűbájossággal kapcsolatban a következőket olvassuk : „A bűbájosokat ne hagyd élni.” (II. Mózes XXII. 18.) — S amint fentebb már idéztük, ne találtassék köztetek — bűbájos se.

„Hacsak Istentől nem adatik a látomás, (vagyis nem magától jön) ne add azokra szívedet” — írja Siráki Jézus XXXIV. r. 6. v.” (…)

(Visited 41 times, 1 visits today)

Értékelések

Még nincsenek értékelések.

„Röck Gyula: A mágia története” értékelése elsőként

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Érdekelhetnek még…