Political ideas and terms used in political life generally share the fate of their originators and adherents: They succeed or fail together with them. If they succeed and outlive their first announcers, if they are adopted by new generations, political tendencies or different social strata, their substantial meaning will often be changed and transformed. Otherwise, since the success of the democracy of the masses introduced by the French Revolution, the ideas have been subject to a process of wearing down. The masses are thinking, first of all, in words and slogans, not in concepts and conceptual contents. They are inclined to degrade ideas and concepts to the form of bare slogans, and this inclination is encouraged by the „democratic leaders”, who seek their favour. The last one and a half centuries have been the age of rapid decay of ideas, ideals, and moral values. So many used and abused them, and referred to them, that it is not strange that they lost their original meaning, importance and credit. Pitiful and disappointing though this is, there is yet comfort in it — namely that the wearing process is taking place on the surface only, on the level of masses and slogans, while it leaves the substantial meaning of the ideas untouched. It also happens very often that the masses change over the words and slogans only giving new names to old phenomena, turn old contents into new expressions, and surround the age-old prejudices with the armour of new-born arguments. And the result of all this is the insoluble and unblessed conceptual chaos of the modern age, the lack of clarity of thought and the confusion of ideology. Ö. A.: Nationalism, Supranationalism, Connationalism részletei…

Politikai eszmék és a politikai életben használatos fogalmak általában osztják hirdetőik és híveik sorsát: velük együtt érvényesülnek, vagy velük buknak el. Ha győzelmesek és túlélik első meghirdetőiket, ha új nemzedékek, politikai irányzatok, más társadalmi rétegek veszik át őket, tartalmuk és jelentésük nem ritkán megváltozik, átalakul. A francia forradalommal beköszöntött tömegdemokrácia érvényesülése óta a politikai eszmék különben is gyorsabb elkopási, elhasználódási folyamatnak vannak alávetve. A tömegek elsősorban szavakban és jelszavakban s nem fogalmakban és fogalmi tartalmakban gondolkodnak. Hajlamosak arra, hogy az eszméket és fogalmakat puszta jelszavakká fokozzák le s eme hajlamukat hathatósan ösztönzik a „demokratikus vezetők”, akik kegyeikért hajbókolnak. Az utolsó másfél század az eszmék, eszmények és erkölcsi értékek gyors elnyüvésének kora. Annyian használták őket, annyian hivatkoztak rájuk és éltek vissza velük, hogy nem is csoda, ha elvesztették eredeti tartalmukat, jelentésüket, jelentőségüket és hitelüket. Bármennyire sajnálatos és kiábrándító is ez a felismerés, egy vigasztaló oldala mégis csak van: az elhasználódási folyamat ugyanis csak a felszínen, a tömegek színvonalán és a jelszavak szintjén játszódik le s nem érinti az eszmék tartalmi lényegét. Nem ritkán fordul elő az is, hogy a tömegek csak az egyes szavakat és jelszavakat váltják fel: új neveket adnak régi jelenségeknek, régi tartalmakat öltöztetnek új kifejezésekbe s régi elfogultságokat új érvek páncéljával vesznek körül. S mindennek együttvéve a legújabb kor kibogozhatatlan és áldatlan fogalmi zűrzavara, eszmei tisztázatlansága és ideológiai kavarodása az eredménye. Ö. A.: Nacionalizmus, Szupranacionalizmus, Konnacionalizmus részletei…

E sorok írója másfél hónapot töltött a köln-aacheni Hitler-Jugend-kerület néhány táborában. A hatalmas ifjúsági szervezet vendégeként az ott folyó nevelésről gyűjtött benyomásokat és megfigyeléseket mondja el az alábbiakban:

Az egész országra kiterjedő és széles alapokra épített H-J. szervezet a volt osztrák kerületekkel együtt 32 kerületre oszlik. Taglétszáma a leánymozgalom tagjaival majdnem 9 millió. A köln-aacheni körzetben 1938 nyarán 33 sátortábor várta a 10 naponként cserélődő és a tábori életre vágyó fiatal tömegeket. A tábor részvételi díja 5 márka, s a részvétel nem kötelező.

A parancsnok azzal fogadja és üdvözli a fiúkat, hogy nem kényelmes üdülésre és tétlen szórakozásra jöttek a táborba, össze kell fogniok a haza javára a barátsági bajtársiasság és szociális egyenlőség szellemében, mert az ifjúság feladata lesz a Vezér által megteremtett Nagynémetország megtartása és örök időkig terjedő felvirágoztatása. Azután megkezdődik a nyüzsgő tábori élet, altáborok szerint a vezetőkkel. Hamarosan elfoglalja mindenki a helyét az újonnan jöttekből kinevezett sátorparancsnokok ellenőrzésével. A nagyobb táborokba a villanyvilágítás és a hangszóró berendezés is be van vezetve, mégis gyakran előfordul, hogy egy-egy táborozó csoport egészen átalakítja a tábor műszaki berendezését. A német ifjúság technikai tájékozottsága a miénknél jóval nagyobb, gépkezeléshez, motor- és autóvezetéshez igen sokan értenek. A motorkerékpáros leány sem ritkaság. Ifj. Kovács Béla: Hogyan nevelődik a német ifjúság a munkatáborokban? részletei…

Midőn az Édenkert alól
A négy folyóvíz szétfutott,
A négy folyó ajándékul
Erős négy embernek jutott.
 
Ódon legenda írja, hogy
Osztás után, felhők alatt
Sötét arccal jött Izrael,
Mert néki folyó nem maradt.
 
Szólott ekkor az égi úr:
Nézd, ott egy sárga porverem,
Szórj egy marék port szerteszét,
Nyomában új folyó terem,
Erősebb, mint a többi négy
S titokban árad százfelé
És titka mindörökkön át
Tied lesz és népedé. Rudyard Kipling: Az ötödik folyó részletei…

Jókai-centenárium ünneplései során többféle alakban hangsúlyozott s a köztudatban is elterjedt vélemény szerint Jókai mind az újabb, mind a régibb nemzeti múltba világító történeti regényeivel ébresztette és fejlesztette a nemzeti érzést legjobban. Némelyek szerint „történetünk mély ismerőjeként mutatkozik”; mások szerint „bámulatos intuícióval megérezte a korok zamatját és történelmi levegőt tudott elővarázsolni.”

Ha van tényező, amely a nemzeti érzést jótékonyan fejlesztheti, bizonyára az igazi történettudás az. Általában kévés tényező hat oly mélyen és kiterjedten szellemi művelődésünkre, de szociális, politikai felfogásunkra, nemzetközi érintkezésünk tájékozódására, sőt a technikai haladásra is, mint éppen a múlt eseményeinek helyes vagy helytelen tudása. A történelem, mint tudomány, egyrészt arra van hivatva, hogy a múlt eseményeit, mint való tényeket, földerítse és összefüggéseiket megállapítva, általános törvényszerűségeket találjon, amelyek szerint az emberiség vagy kisebb-nagyobb csoportokban együttesen, vagy egyenként cselekedni szokott; — de másrészt az is feladata, hogy ezen eseményekből és törvényszerűségekből okulásokat nyújtson a jövő cselekedetekre s így igazán „magistra vitae” — az élet mestere legyen. Jablonkay Gábor S. J.: Jókai és a történelmi érzék részletei…

Jókainak legfőbb érdeméül azt tudják be, hogy «ő volt félszázadon át a magyar lélek legnagyobb hygienistája és ő lesz még egyszer áldott orvosa». (Prot. Szemle XXXIV:62.) «Regényei a hazafiság titkos bibliája, melynek textusa mögött az ezeréves nemzeti hitvallás kijelentései zsibonganak a magyar fül számára.» (Zsigmond F. 391.) Az isteni gondviselés adta «próféta» ő, akinek missziója volt megtalálni a költészet virágnyelvén az utat a szenvedő magyar szívekhez, ébren tartani az elalélt betegben a feltámadás tudatát, a jobb jövő reménységét. «Jókai a végzetes roham után mesemondó kézzel (!) emelte fel a beteg nemzetet és vezette vissza az életbe.» Legnagyobb erénye, amit pedig sokan kifogásoltak, hogy túlságos optimizmussal fűti át regényeit; «de ez akkor, mikor Jókai munkáinak javarészét írta, szent hivatás volt: a magyar nép és magyar faj nagy értékeinek beleszuggerálása a nemzet egyetemében így visszhangozzák az ünnepi beszédek. Egy másik ünneplője pedig, miután elismerte, hogy Jókai a katolikumot folyton «piszkálta és piszkolta» és hogy «igen sokat vét az általános erkölcsi törvények ellen is», — így ír: «És mégis. … Éltetője, vidámítója, tanítója ma is éppúgy nemzetének, mint volt már 80 év előtt. Valóban örökéletű. Jablonkay Gábor S. J.: Jókai s a magyar lélek részletei…

Sokkal komolyabbak az idők, semhogy a lelkünk mélyén izzó gondolatokat az érzelmek öltöztethetnék szavakba. Nemcsak a külső, kényszerítő körülmények, de az egész valónkat átható, kemény felelősségtudat is ránk parancsolja, hogy politikai életünk egyik-másik jelenségének láttán hevült gondolatainkat lehűtsük a hideg értelem hűtőszekrényében, az olvasóra bízván, hogy vérmérséklete szerint reagáljon azokra, a tényekre, amelyekről nekünk a rideg tárgyilagosság szürke és szenvtelen szavaival kell megemlékeznünk.

Az a magyar közvélemény, amelyik nagyon jól tudja, hogy a most folyó világnézeti háború győzelmes befejezésétől függ magyar népünknek nemcsak önálló nemzeti léte, de talán puszta fizikai, testi élete is, s amelyik, nem felejtette el és nem hajlandó elfelejteni, hogy a nemzetiszocialista korszellemben megújhodott hatalmak számolták fel azt a versaillesi és trianoni rendszert, amelyik az 1918-as „független értelmiség” baloldali radikalizmusa és a marxizmus szellemi és társadalmi mételye következtében szakadt reánk, megütődve szemléli azt a furcsa, politikai futball-mérkőzést, amelyik egy idő óta egyre hevesebb iramban folyik a vörös-salakos pályán. A játék, amelyben a baloldali politika, tudomány és közírás középcsatárai, balszélsői és fedezetsora egymásnak adogatják a széllel bélelt labdát, s vezércikkről-vezércikkre jobb és jobb összjátékot mutatnak: a Grand Prix-ért folyik, ha az előmérkőzésen nem is akarnak még egyebet, mint „a szabod értelmiség, munkásság és parasztság” politikai válogatott csapatának edzését és összehangolását. Hubay Kálmán: Játék a tűzzel részletei…

Másfél évtizede már, hogy a teljes csüggedés felé tántorgó nemzetünk a Hungarista Mozgalom riadójára felvette az eldobott fegyvert. A rádióban ezen a napon harsant fel először a hungarista induló: „Ébredj magyar, az ősi föld veszélyben!” Ébredj magyar, — hirdette a Mozgalom —, mert most nem egy párt vagy mozgalom becsülete a tét, hanem az egész Nemzet becsülete. Az idők végezetéig viselnünk kell az árulás szégyenbélyegét, ha a Horthy-klikk, a titokban aláírt fegyverszüneti szerződés értelmében, Molotov parancsának szolgai módon engedelmeskedve, német szövetségesünket hátba támadja. Erről volt akkor szó és semmi másról. A nemzet nem „csak” becsületét vesztette volna el, de az indokolt német megtorlás szörnyűségeitől sem mentett volna meg bennünket annak a rendszernek „bölcs” politikája, amely két évtizeden keresztül antibolsevizmusról prédikált és mindent elkövetett, hogy a bolsevizmussal való leszámolás idejére a magyarság erkölcsileg és anyagilag legyengülve lépjen a porondra. A szociális reformokat a magyarság szellemi megújhodását, az osztályok között tátongó szakadékok áthidalását ez a csontja velejéig beteg, romlott rendszer éppen úgy tettek nélküli üres frázisokká fokozta le, mint ahogy elmulasztotta az ország katonai védelmének kiépítését. 1944. október 15. részletei…

A modern háború jelentősége

A fasiszta fiatalság legharciasabb folyóiratának, a „Libro e Moschetto”-nak (Könyv és Karabély) szerkesztője írta e sorokat a magyar nacionalista fiatalság számára. Külön érdekessége a cikknek, hogy Debrecenben készült, ahol Emiliano Rigoli munkatársaival hosszabb időt töltött.

Amikor a múlt háború végén a békekötésre sor került, az államférfiak a problémát tisztán gazdasági tényezők figyelembevételével oldották meg. Az akkori államférfiak szívesen szálltak meg tartózkodóhelyük luxusszállodáiban s mindenütt az élősdiek, a gépírók, újságírók, fontoskodók díszes serege vette körül őket. Ők egész valójukban teljesen egybeforrottak a világkonfliktus materialisztikus indítóokaival, amelyeket csak rosszul sikerült az emberi eszmények spanyolfala mögé rejteni; már az 1917-ben Párizsban megtartott Nemzetközi Szabadkőműves Kongresszus az akkor folyó háborúban a forradalomnak (a francia forradalomnak) a sötétség és a haladás-ellenes erők ellen viselt diadalmas keresztes hadjáratát látta. S mégis maguk mellett vonultatták fel a par excellence legsötétebb országot: a cári Oroszországot. Emiliano Rigoli: A XX. század forradalma részletei…

1946. év augusztus hó 26-án kora délutáni órákban vitéz kis és nagyhindi Hindy Iván m. kir. vezérezredes a Markó utcai fogház oly sok magyar megdicsőülését látott udvarán a bitófát halálával a magyar katonaeszmény és a kötelességteljesítés áldozati oltárává avatta.

Vitéz kis és nagyhindi Hindy Iván, Budapesten, 1890. június 28-án született. A kassai hadapródiskola elvégzése után ezelőtt 50 éve, 1909-ben avatják tisztjelöltté és mint zászlós bevonul a Mária Terézia 32. gyalogezredhez, melynek kötelékében harcolja végig az első naptól az utolsóig az első világégést. 1912-ben hadnagy, 1915-ben főhadnagy, 1918-ban százados lett. Első világháborús kitüntetései: Signum Laudis háromszor adományozva, a Katonai Érdemkereszt, a Vaskoronarend III. oszt. a Károly Csapatkereszt, a Sebesülési Érem, a magyar, az osztrák és bolgár Háborús Emlékérem, a német Marianus Rend Tisztikeresztje, mindezek a kardokkal díszítve. 1929-ben őrnagy, 1933. november 1-től a Ludovika Akadémia tanára, 1934-ben alezredes, 1939-ben ezredes, beosztva a honvéd vezérkari főnökséghez, 1942-ben vezérőrnagy és a budapesti I. honvéd hadtest gyalogsági parancsnoka, 1944. nov. 1-én altábornagy és a budapesti m. kir. I. honvéd hadtest parancsnoka. 1944. december 22-én a Székesfőváros védelmére rendelt erők parancsnoka. földeáki Návay Imre: Vitéz kis és nagyhindi Hindy Iván M. Kir. vezérezredes Budapest hős védője emlékezetére részletei…

tüskékkel teleszórt, göröngyös úthoz hasonlítható. 1935-ben alapította meg Szálasi Ferenc vezérkari őrnagy. Az akkori magyar parlamentáris államrendszernek megfelelően, mint politikai párt lépett a magyar közélet küzdőterére. E párt neve: Nemzet Akaratának Pártja volt. E pártot 1938. elején a Horthy Miklós kormányzása alatt álló félfeudális-konzervatív államrendszer feloszlatta és Szálasi Ferencet az „állami és társadalmi rend erőszakos felforgatására irányuló bűncselekmény” címén letartóztatta, majd háromévi fegyházbüntetésre ítélte. Ez idő alatt Hubay Kálmán országgyűlési képviselő vette át a Mozgalom vezetését és új pártot alapított Nemzetiszocialista Magyar Párt néven. Ugyanez év őszén az ország akkori legnagyobb és legjobban szervezett szélsőjobboldali pártja, a gróf Festetich Sándor vezetése alatt működő Magyar Nemzetiszocialista Párt csatlakozott a Mozgalomhoz és ezzel a Hungarista Mozgalom szervezetekkel és tömegekkel jelentősen megerősödve folytatta nemzetépítő és nemzetmentő munkáját, most már Magyar Nemzetiszocialista Párt — Hungarista Mozgalom néven. Mivel a tömegekkel és szervezetekkel egyaránt felduzzadt Mozgalom veszélyeztette a Horthy-rendszer létezését, vitéz Keresztes Fischer Ferenc m. kir. belügyminiszter ezt a pártot is feloszlatta. Mozgalmunk története részletei…

Sokszor mondják, hogy a zsidóság asszimilációjáról csak akkor lehetett volna beszélni, ha negyvennyolcban a határsorompókat lezárjuk s a magyarországi zsidóságot etikailag s így erkölcsi és vallási kényszerhatás dolgában is elszigeteljük a galíciai és orosz-lengyelországi nagy zsidó népmédencétől. Ennek a medencének kompakt, érintetlen, ős tömegei új és új rajokkal, felszívhatatlan új rétegekkel tették reménytelenné a magyarországi zsidóság faji és lelki elvegyülését a liberális magyar társadalommal.

Valószínű, hogy az asszimiláció abban az értelemben, hogy a magyarországi zsidóság teljesen maradék nélkül felolvadjon, ez esetben sem következett volna be. Amint a természetben, úgy a fajok életében és keveredésében is semmi sem vész el. De a negyvennyolcas arányszámot véve alapul, hihető, hogy a zsidóság nagy, belső szaporodása ellenére is sohasem válhatott volna sem a gazdasági, sem a kulturális életben azzá a hegemonikus hatalommá, amivé háromnegyed század alatt a bevándorló tömegekkel gyarapodva s lelkileg azokra támaszkodva és azokhoz visszaesve kifejlett. Milotay István: Zsidó szellem az irodalomban részletei…

Mindszenty József mártíriuma mögött ott fényesedik az ő nagy lelki és szellemi elődjének halhatatlan emléke. A mártír prímás, Prohászka Ottokárnak, a fehérvári püspöknek nyomdokait követte, mikor a katolikus magyarság, de az egész magyar nép hitbeli erősítése mellett, a szociális gondoskodás és fölemelés nagy kötelességeire figyelmeztette az uralkodó osztályokat.

Prohászka elégett az első világháború katasztrófájának gondjai között s Mindszenty József a második ugyanilyen katasztrófa nyomán, a magyar nép mártíriumát szenvedte és személyesítette meg.

Az idők messzeségén át a fehérvári apostol-püspök emlékét idézzük.

Ott állunk az egyetemi templom előtt, az emberek sötét tömegében, akik későn jöttek. Ha ugyan lehetett egyáltalán elég korán érkezni ide, ahhoz, hogy helyet kapjanak.

De itt kinn, az utcán, a templom falain kívül is, a villamosok zajában, a bolt-redőnyök dörgése közben is, ugyanannak a szószéknek varázskörében maradtak legyökerezve, mozdulatlanul. Milotay István: Visszaemlékezés Prohászka püspökre részletei…

Lelkigyakorlatos szülői konferencia.

(Gondolatvázlat.)

„Mikor gyermek voltam, úgy beszéltem, mint a gyermek, úgy éreztem, mint a gyermek, úgy gondolkoztam, mint a gyermek. De amikor emberkorba jutottam, felhagytam azzal, ami gyermekhez illett.” (I.Kor.13,11.)

Én most perbe szállok a szentírással. Rágondolok erre a csupa-élet drága diáknépre, akinek lelkén már második napja dörömbölök és azt érzem: ha az apostol levele azt akarná mondani, hogy a felnőtteknek el kell kapcsolódniok a gyermek világától és elfelejteniök mindazt, ami a gyermeké, akkor nekem most vétót kellene kiáltanom a szülők gyülekezetében. Mert a szülő és a nevelő az, aki éli ugyan a felnőttek világát és valósítja a felnőtt gondolatait, de ha a gyermekeit jól akarja nevelni, akkor nagyon jól kell tudnia a gyermek tudományát: úgy beszélni, mint a gyermek, úgy érezni, mint a gyermek, úgy gondolkozni, mint a gyermek… Enélkül messze sodródnék tőle és közte és gyermeke közt a meg nem értésnek nehéz szakadéka nyílna. Ha viszont benne tud élni a kis fiának, vagy kamasz fiának gondolatvilágában, tud nézni, érezni, gondolkozni, úgy, mint ő a fejlődés különböző fokain, akkor észreveszi, hogy más a világ onnan nézve, mint a felnőttek hegyéről. Dr. Koszterszitz József: Úgy gondolkodjam, mint a gyermek… részletei…

1.	Mi az igazság?
2.	Mi a Teremtő gondolata a házasságról?
	A nemi különbözőség alapokmánya.
	A természet szava.
	A házasság ősi alappillérei.
3.	Mi a Megváltó gondolata a házasságról?
4.	Mi a Szentlélek szerepe a házasságban?
	A keresztény házasság: szentség
	Hát a másvallásúak házassága?
	Az Egyház joghatósága a házasság fölött.

 1. Mi az igazság?

„Felelé Jézus:… Én arra születtem és azért jöttem e világra, hogy bizonyságot tegyek az igazságról. Mindaz, ami az igazságból való, hallgat az én szómra. Mondá neki Pilátus: Mi az igazság? És e szavak után ismét kiméne a zsidókhoz…” (Ján. 18. 37—38). Dr. Koszterszitz József: Hogyan gondolta el Isten a házasságot? részletei…