Posted on — Hozzászólás most!

dr. Koszterszitz József: Elnémult a rádiós apostol

Megjelent: Magyar Kultúra, 1939. évfolyam.
Megjelent: Magyar Kultúra, 1939. évfolyam.

Az ember élete az örökkévalóságba torkollik.

Isten kezéből indul és oda fut vissza az Idő végtelen lánca: percek, órák, napok, évek; rá emberi életek kapcsolódnak. Lassan, de szakadatlan folytonossággal húzódik előre az idő-szőnyeg a rajta álló hét milliárd emberrel; s míg mögöttünk Isten termőföldje: édesanyák méhe egyre termi az új emberéleteket, messze előttünk, ahová mindenek szemei irányozódnak, az Idő belefolyik egy hatalmas kitárt kapun át az örökkévalóságba. Pillanatról-pillanatra embertömegek tűnnek el a kapuban: felszívja őket a Végtelen. S míg a hátramaradottak, maguk is egyre közeledve, könnyeket ontanak, úgy siratják azokat, akik már hazaértek, a kapu sarkában fáklyát tartva álló katolikus Egyház ajkán minden újabb érkező beléptekor felhangzik az ősi ének: Venite exsultemus Domino! Jubilemus Deo, salutari nostro! Jöjjetek, örvendezzünk az Úrban! Ujjongva örüljünk Istennek, aki a mi üdvösségünk!

Tóth Tihamér püspök belépett az örökkévalóság kapuján. dr. Koszterszitz József: Elnémult a rádiós apostol részletei…

Posted on — Hozzászólás most!

dr. Koszterszitz József: Dörömbölök az otthon kapuján…

Megjelent: Az esztergomi szentbenedekrendi katolikus Szent István-gimnázium Értesítőjes, 1931. évfolyam.
Megjelent: Az esztergomi szentbenedekrendi katolikus Szent István-gimnázium Értesítőjes, 1931. évfolyam.

A lelkigyakorlatok három napja ünnepi ideje a diákléleknek. Elcsendesül az iskola, bezárul a tanári notesz, száműzetik az osztálykönyv és hiába tátja éhes száját a fekete tábla. A szószék áll a katedra helyébe és Krisztus, a Mester áll fel reá, hogy tanítsa a diákot a Jóság, a Szépség, az igazi természetfeletti Öröm tudományára. Idegen pap szavai kiáltanak be a lelkekbe és nyomukban lassanként megérlelődik a diák elhatározása: szépen, nemesen, katolikusan akarom élni ezután a diák-életemet… Mert így akarja a Krisztus…

Újabban a diák-lelkigyakorlatokkal kapcsolatban párhuzamosan három estén át a fiúk szülei számára is megpróbáltunk konferencia-beszédekből összefűzött lelkigyakorlatot tartani. Három helyen próbáltam: Miskolcon, Sopronban, Székesfehérvárott és a szülők olyan szívesen fogadták mindenütt, hogy jövőre minden középiskolai lelkigyakorlatomat összekötöm majd ilyennel.

Esztergomban idén még csak egy szülői konferenciára szorítkoztunk s a lelkigyakorlatos atyának sokáig kedves emléke marad az impozáns számú, figyelő szülői hallgatóság. Bár az ő lelkükben is épp ilyen sokáig visszacsengenének az ott hallott gondolatok, kérések!…

Szedjétek össze a morzsákat is, hogy el ne vesszenek… — erre tanított Krisztus a csodálatos kenyérszaporítás alkalmával. Hát szedjük össze őket! dr. Koszterszitz József: Dörömbölök az otthon kapuján… részletei…

Posted on — Hozzászólás most!

Hubay Kálmán: Gondolatok a zsidókérdésről a Gyűjtőfogház magányában

Megjelent: Harc!, 1944. évfolyam.
Megjelent: Harc!, 1944. évfolyam.

Részlet egy fogháznaplóból

Gyűjtőfogház, 1941. november 8.

Fleischmann úr árdrágító és mellékesen — sikkasztott is. Fleischmann úr textíliákat kapott bizományba, az árut drágábban adta el, mint szabad lett volna s a kapott pénzzel nem számolt el. Fleischmann úr most itt ül a háziszabóságon és gombokat varr a rabruhákra. Fleischmann úr másfélévi börtönt kapott — nem jogerősen — és a gombvarrásban rejlő közgazdasági tevékenységének ellenértékeképpen — jómagammal együtt — napi négy fillér „fejpénzt” kap. E minőségben egyébként kollegám a Fleischmann úr.

Fleischmann úr — küllemét tekintve — görbe és keszeg zsidó. És nedves. A szeme nedves, az orra nedves, a szája nedves. És percenkint szippant egyet az orrán. Szóval gusztustalan zsidó a Fleischmann úr. Mikor egy gombot felvarr, mindig sóhajt egyet. Ha a cérnát befűzi a tűbe, szintén sóhajt. Ma délelőtt azonban műsoron kívül is sóhajtozik. A Leipziger úr  – szintén árdrágító — nem is állja meg és részvéttel megkérdezi: Hubay Kálmán: Gondolatok a zsidókérdésről a Gyűjtőfogház magányában részletei…

Posted on — Hozzászólás most!

Hubay Kálmán: 1939: Hungarista Állam

Megjelent: 1939.

Elérkeztünk tehát a megvalósulás, a beteljesedés esztendejéhez.

Utolsó Szilveszterén a régi rendszer Magyarországának ne szidjunk, ne ócsároljunk, ne bíráljunk semmit. Nekünk, hungaristáknak, erre most már nincsen időnk. Mint ahogy szilveszteri mulatozáshoz sincsen se időnk, se kedvünk.

Nekünk, akik vagyunk a magyarság számára új szellem és új akarat, új lelkiség és új erő, nekünk az Idő, a Történelem, a Kor egyetlen főnévi igenévvel parancsol: dolgozni.

A Hungarista Mozgalom szellemi erődítményeiben, az értelmiségi-, a paraszt-, a munkás-széktartóságokban csendben, szívósan, céltudatosan hónapok óta kemény munka folyt. A szellem, az ész, a nemzeti szocialista tudomány vastraverzein épült a Hungarista Állam egész belső berendezése és szervezete. Hubay Kálmán: 1939: Hungarista Állam részletei…

Posted on — Hozzászólás most!

Wass Albert: Helyzetjelentés az erdélyi frontról

Megjelent: Nincs adat.
Megjelent: Nincs adat.

Ma már tisztán láthatja mindenki, akinek szeme van: harcban állunk. – Nem magunk kerestük: a román kormány erőszakolta reánk ezt a háborút. Az erdélyi magyar nemzet – rész létéről, vagy nem létéről van szó, Erdély ősi kultúrájának megmaradásáról, erdélyi magyar testvéreinknek a román rendőrség kínzókamráiból való kiszabadításáról. Egy szörnyűséges élethalál harcról, amit egy kegyetlen, balkáni szellemű elnyomó hatalom erőszakolt reánk, mely az erdélyi magyarság teljes kiirtását és magsemmisítését tervezi és hajtja végre, napról-napra, lépésről-lépésre.

Miután a mai modern fegyverek világában kiegyenesített kaszák és élesre fent balták már nem nyújtanak önvédelmi lehetőséget az elnyomott népek számára, erdélyi testvéreink helyett mi, a szabad földön élő magyarok, kell hadba szálljunk a szelem fegyvereivel minden alkalmat megragadva arra, hogy a világ figyelmét ráirányítsuk arra a barbár emberirtásra és lélekpusztításra, amit  a román kormány közegei ma Erdélyben végeznek. Ugyanakkor pedig egyenesen és kertelés nélkül rá kell mutassunk azokra a lehetőségekre, melyeknek igénybe vételével a jó szándékú és civilizált országok népei és kormányai véget vethetnek ennek a kegyetlen vérengzésnek. Wass Albert: Helyzetjelentés az erdélyi frontról részletei…

Posted on — Hozzászólás most!

Dr. Nagy Elek: A fasizmusról

Megjelent: A Cél, 1933. évfolyam.
Megjelent: A Cél, 1933. évfolyam.

Olaszország az 1922-ik év őszén kommunista forradalom előtt állott. Ez a nagy veszély Mussolini személyében Olaszországnak nagy államférfiút adott. Mussolini kommunistaellenes seregét, a feketeingeseket, a trasimenosi tó mellett, Perugia környékén gyűjtötte össze, ahol Kr. e. 217-ben Hannibal legyőzte Flaminius római konzul csapatait és a Tiberis mentében lefelé haladva Rómáig érkezett (Hannibal ante portas!). Mussolini is ezen az úton haladva 1922. október 28-ikán Rómába érkezett, átvette a kormányhatalmat s hozzálátott a kommunizmus kiirtásához és egy új Olaszország, a fasiszta Olaszország megteremtéséhez.

A fasizmust egész világ választja el a kommunizmustól. A fasizmus hazafias, nemzeti alapon áll, tiszteletben tartja az egyéni tulajdont, a család intézményét és a vallást. A fasizmus nem egy társadalmi osztály állama, hanem minden társadalmi osztály, minden állampolgár összeműködése és az állam csak eszköz arra, hogy polgárai számára a lehető legnagyobb jólétet teremtse meg. Dr. Nagy Elek: A fasizmusról részletei…

Posted on — Hozzászólás most!

Nyisztor Zoltán: Nyílt színvallás és konok hallgatás

Megjelent: Hídfő, 1973. évfolyam.
Megjelent: Hídfő, 1973. évfolyam.

A kortünetek megfigyelője manapság ritka jelenségnek lehet tanúja, ami a lélektan világában legalább olyan szokatlan és ritka, mint új üstökös feltűnése a Föld látóhatárán. Ez a furcsa kortünet a nyílt színvallás az egyik oldalon, s a konok hallgatás a másik oldalon.

A nyílt színvallás ott történik, ahol a legkevésbé volt várható, t. i. az orosz szovjetben. Nem szabad tehát általánosítani s az egész világ kommunista pereputtyaira gondolni! Nem, nem! Az úgynevezett csatlósok, a moszkvai nap körül keringő kisebb bolygók hallgatnak, lapítanak, bujkálnak, köddé válnak. Magyar, német, lengyel, cseh, román, bulgár kommunistáknak nem kenyere a bátor kiállás, a nyílt színvallás. Ők oda vannak láncolva a rendszerhez, akárcsak a gályarabok voltak az evezőpadhoz. Tőlük egyelőre nincs mit várnunk.

Azért hangsúlyozzuk ki az orosz szovjetet, mert a színvallás onnan indult ki, ott nőtt naggyá, s ma már elborulással fenyegeti az orosz szovjet szellemi világát. Nyisztor Zoltán: Nyílt színvallás és konok hallgatás részletei…

Posted on — Hozzászólás most!

Nyisztor Zoltán: Mérlegen a négerek

Megjelent: Hídfő, 1974. évfolyam.
Megjelent: Hídfő, 1974. évfolyam.

A gyarmati sorsból kiszabadult afrikai néger államok immáron több mint tízéves múltra tekinthetnek vissza és olyan sokat hallatnak magukról — az UNO-tól kezdve az Olimpiászokig —, hogy igazán itt az ideje független létük felett a mérleget felállítani. A régebbi példákat szándékosan mellőzzük már csak azért is, mert homlokegyenest ellenkező következtetésekre csábítanak. A néger Haiti például, bár együtt szabadult fel a többi dél-amerikai állammal, ma is ott árválkodik gazdasági és szociális téren, ahol a francia uralom hagyta vagy tán még rosszabbul áll. Viszont Libéria az afrikai néger államok között az egyetlen, mely államalkotó erőt mutat.

A gyarmatosítás előtt

Ne keressünk tehát példát a régebben felszabadult néger államokban, de az őseredeti, a fehér ember afrikai fellépése és gyarmatosítási tevékenysége előtti időkben se. A lelkes néger írók és politikusok áradozva regélnek ugyan egy hol-volt-hol-nem-volt néger birodalomról, de nehéz elhinnünk, hogy azokból semmi államalkotó erő sem maradt volna vissza. Nyisztor Zoltán: Mérlegen a négerek részletei…

Posted on — Hozzászólás most!

Krónikás: Faji kérdés

Megjelent: Út, 1961. évfolyam.
Megjelent: Út, 1961. évfolyam.

Az európai fehér népek, faji eredetüket tekintve, hat nagy csoportra oszlanak. Az úgynevezett északi faj főleg Svédországban, Norvégiában, Dániában, Hollandiában, Észak-Németországban, Észak-Angliában és Finnországban van elterjedve. A Földközi-tengeri, mediterrán faj viszont Spanyolországban, Portugáliában, Dél- és közép-Franciaországban. A dinári faj a Balkán-országokban, Horvátországban, Stájerországban, Tirolban és részben Magyarországon. Az alpesi, vagy keleti faj, széles övben, egész Közép-Európát benépesíti. A balti (vagy kelet-balti) Oroszországban, Poroszország északkeleti részén, Finnországban és Magyarországon. A kaukázusi-mongol, előázsiai-turáni fajt, Magyarországon, az úgynevezett törökös magyarság képviseli.

Az európai népek ezeknek a fajoknak többé-kevésbé tiszta, vagy kevert elemeit egyesítik magukban. Ripley, a nagy angol fajbiológus azt mondja, hogy nincs egyetlen zuga Európának, amelynek népe, már a történelemelőtti múltban, ne keveredett volna más, tőle többé-kevésbé különböző fajokkal. Krónikás: Faji kérdés részletei…

Posted on — Hozzászólás most!

K. R.: Trianon

Megjelent: Út, 1960. évfolyam.
Megjelent: Út, 1960. évfolyam.

Már negyven éve történt szeretett hazánk huszadikszázadbeli első megcsonkítása. A magyar nemzet azóta sem törődött bele az elszakított, elrabolt területek elvesztésébe, nem szűnt meg nemzeti létének elemi feltételeiért harcolni.

* * *

A harc fő terhét, aránytalanul több áldozattal és szenvedéssel járó részét, — mint ismeretes, — máig is az akkor elszakított magyar területek magyar lakossága viseli. Azáltal, hogy magyarsága mellett állandóan hitet tesz, hogy minden idegenesítő törekvés, megtévesztés és erőszak ellenére megmarad magyarnak. Nem hódol meg, nem iszaposodik el, hanem továbbra is szilárd talaj marad, melyre majdan ráépülhet a jövő.

Sőt, legjobbjai e szilárd talajból kiemelkedő gátakat képeznek a mindent elborítani akaró szennyes áradat előtt. Tartópilléreket már ma is a jövő épülete számára. K. R.: Trianon részletei…

Posted on — Hozzászólás most!

K. R.: Március 12: A magyarság nemzeti mártírjainak ünnepe

Megjelent: Út, 1960. évfolyam.
Megjelent: Út, 1960. évfolyam.

A magyar eszmerendszerek a nemzet, az állam világának szilárdságára építenek. Mint Platón eszmei állama: a rendszer készen van s csak hinni tartozunk további fennállásában. Nem véletlen, hogy történelmünk során mindig akadtak ellenségek és megtévesztettek, akik a mindenkori magyar politikai hitvilágot „dogmarendszernek” szidalmaztak.

Hitünk szilárd és a nyugodt folytonosságot mozdítja elő. Alkatrészei között feltűnően kevés az olyan, mely az idők változására int es az életben bent rejlő dinamizmust veszi alapul. A magyar hitek nem egy forrongó nép lelkéből szoktak sarjadni, hanem általában egy rendszerező elv gyümölcsei.

Ez az oka annak, hogy a nemzeti gondolat magyar mártírjai életükben nem mondjuk egy magyar Tell Vilmost, választottak vezérükül, hanem — ha későn is — a mai magyar nemzeti hitvilág megtestesítője köre tömörültek, Vele mentek a halálba és az Ő megdicsőülésének napja lett mindnyájuk emlékünnepe. K. R.: Március 12: A magyarság nemzeti mártírjainak ünnepe részletei…

Posted on — Hozzászólás most!

Koós Kálmán: A feudális átoksor

Megjelent: Cél, 1965. évfolyam.
Megjelent: Cél, 1965. évfolyam.

Minden emigrációs széthúzás és elközömbösödés ellenére még mindig számos magyar van, aki a jónak és nemesnek ígérkező megmozdulásokra felfigyel és hajlandó azoknak erkölcsi és anyagi segítséget nyújtani.

Amikor Wass Albert író meghirdette az Amerikai Magyar Szépmíves Céh megalakulását azzal a fontos nemzeti céllal, hogy idegen nyelvű könyvek kiadásával is ismertesse a magyar problémákat és igazságokat külföld előtt, az emigráns magyarok szép számmal csatlakoztak ehhez a megmozduláshoz.

A Szépmíves Céh múlt évi illetmény kötetei az idén jelentek meg. Az első volt Zathureczky: Transylvania című tanulmánya angol nyelven. Kitűnő, jól megírt munka, bár hiányoltuk, hogy a Jorga-féle történelemhamisítással, — ami egyik fő érvük a románoknak, — nem foglalkozik bővebben és kissé vékonykának találtuk a 60 oldalt, de gondoltuk, hogy egy érdektelen amerikai hamarább kézbe vesz egy ilyen kis munkát, mint egy vaskosabb kötetet. Koós Kálmán: A feudális átoksor részletei…

Posted on — Hozzászólás most!

Koós Kálmán: A jövő

Megjelent: Magyar Összetartás, 1999. évfolyam.
Megjelent: Magyar Összetartás, 1999. évfolyam.

(Az alábbi írás a szerző nemrég Magyarországon újra kiadott „Voltunk, vagyunk, leszünk” című könyvének új, záró fejezetének készült. Technikai problémák miatt nem kerülhetett azonban az új kiadásba, mivel egyelőre csak az 1960-as eredeti könyv reprint változatára volt lehetősége a Kiadónak. Ezt pótolandó, itt közöljük teljes terjedelmében az ez év augusztusában írt kiegészítő tanulmányt.)

Megtörtént a csoda, a szovjet bolsevizmus agyagkolosszusa leomlott. Bár milliók imádkoztak ezért, és várták reménykedve, nem látszott valószínűnek, hogy a mi életünkben ez bekövetkezik.

Hruscsov el akarta temetni Nyugatot és hol van már az ő birodalma?

Igaz, a bolsevizmus nem tűnt el teljesen, mert Kínában, mint egy lemaradt utánfutóban, még hangoskodik, de fennmaradása érdekében kénytelen olyan reformokat hozni, amik bizonyára méregbe hoznák Marxot meg Lenint. Koós Kálmán: A jövő részletei…

Posted on — Hozzászólás most!

Ki az az Erdős Renée?

Megjelent: Magyar Kultúra, 1927. évfolyam.
Megjelent: Magyar Kultúra, 1927. évfolyam.

Erdős Renée irodalmi sikereinek jókora része azon alapul, hogy bár fokról-fokra közeledett a pornográfia felé, mégis el tudta hitetni az olvasói jókora részével, hogy csupa merő problémákat bogoz s hogy esztétikai, sőt etikai alapon áll. Erről az ügyeskedő és üzletieskedő „irodalomról” rántja le a leplet Hoványi Béla „Erdős Renée” című irodalmi tanulmányával, mely most jelent meg a Magyar Jövő kiadásában Miskolcon (32 oldalas füzet). Ritkán olvastunk ily talpraesett, ennyire találó tanulmányt s ismertetésül egyszerűen idejegyezzük néhány megállapítását.

„Erdős Renée mindig is hajlandó volt nagyrahivatottnak tartani magát, akinek élete folyását különös módon intézi a sors, mert rendkívüli célja van vele. Ez a predesztinációs hit végighúzódik egész írói munkásságán s bár nem tudja bizonyosan, hogy a próféta nem vegyül-e benne a cigányasszonnyal: első verseiben szereti úgy aposztrofálni magát, mint prófétát, apostolt, vértanút, akinek kezében jogar és ostor, aki teremt és írt, áld és büntet. Ki az az Erdős Renée? részletei…

Posted on — Hozzászólás most!

König Antal: Az istentelenek frontja

Megjelent: Magyar Kultúra, 1931. évfolyam
Megjelent: Magyar Kultúra, 1931. évfolyam

Az ateizmus mint tudomány megbukott. Nincs tudós, aki vele mint tudományos elmélettel még foglalkoznék. A Kraft und Stoff nyers anyagelvűsége szükségszerűen a vitalizmust, a psychizmust és a pán-psychizmust váltotta ki. Ezek az új elméletek, mint ellenhatás eredményei érthetően a másik végletet érintik és katolikus szempontból nem helytállók. Ennek ellenére azonban megdönthetetlenül cáfolják az anyagelvűséget és megkongatják felette, mint tudományos elmélet fölött a halálharangot.

Jóllehet az ateizmus tudományos körökben elvesztette hitelét, az istentelenség manapság mégis annyira elterjedt és általános, mint talán még soha a történelem folyamán. Nem törődve a tudománnyal és az elmélettel, már nem az egyént, hanem a társadalmat és a nyilvánosságot akarja jármába kényszeríteni. Az utolsó tíz esztendőben egyre nagyobb tért hódítva, újabban mind agresszívabb formában jelentkezik és egységesen kidolgozott haditerv szerint az egész fronton új támadásba kezd, amely — sajnos — sikerrel járt és újabb sikereket ígér; úgyszólván minden országban tolja előre előőrseit, építi ki hídfőit a kereszténység és a nyugati civilizáció visszaszorítására és végleges megsemmisítésére. König Antal: Az istentelenek frontja részletei…