Efraimék nem ismerik el a magyar Jud Süsst

Tüntető hallgatás fogadta az Egyedül Vagyunk legutóbbi számában közreadott Fortunátus-dráma részleteit. Még a sajtóhibákat is lázas izgalommal kutató és glosszázó kukacok se kuncogtak – a tétel erősebb volt. Csak a hétfői fürge izraelita csattant egyet: fölfedezvén, hogy itt tulajdonképpen egy filoszemita darabról van szó, hiszen az E. V. a kivonatos közlés során kihagyott egy fontos félmondatot, melyben a szerző egyik hősét, Efraimot, „melegszívű, okos, jámbor ideges jó ember”-nek jelzi, nem is szólva, hogy a művet megtalálta újabb lenyomatban is egy díszkötet aranykoporsójában. A Független Magyarország talmudi rabulisztikával beszél mellé, hogy ne kelljen fölfednie a lényeget: Móricz Zsigmond látta az örökellenség fajt. Hiába vall az író harmincéves ifjúságának hevületével, hiába rajzolja akár száz oldalon is az örökegy zsidóarcot, hiába bizonyítja, hogy nem volt vak és életünk és történelmünk figuráit igazsággal mintázza meg még akkor is, ha zsidóról van szó, – szembe kell szállni vele életben és halál után is, ha ehhez a kérdéshez illetéktelenül közelednék. Kabay Zoltán: Hallgatás Móricz Zsigmond antiszemita drámája körül… részletei…

A Károlyi forradalom alatt hozta nyilvánosságra, de sürgősen eltüntették

A dokumentum, amelyet itt a nagyközönség elé tárunk, életünk sok szellemi rejtett tünetére világít rá. A nemrégiben elhunyt nagy író, Móricz Zsigmond, a magyar olvasóközönség szemében egészen az utolsó évekig mint „baloldali” író szerepelt. Nem csoda; a Nyugat köréből indult el, egész életében zsidó kiadókkal és zsidó szerkesztőkkel volt körülvéve. Ők fedezték föl, „futtatták”, vitatkoztak vele és vitákat fejlesztettek körülötte, igényükkel, ízlésükkel igyekeztek a maguk vonalába hajlítani.

Móricz Zsigmond azonban keményebb dió volt; nemzedékek tűntek fel és hulltak el mellette, a zsidóság legkülönfélébb harcmodorait megismerte, Benjaminja volt öreg zsidó szerkesztőknek, irányítgatták, nevelgették és évtizedek múlva tisztelt Mestere és Zsiga bá-ja volt az ifjú zsidókkal megújhodó szerkesztőségeknek, ismerte arcukat, az élet legkülönfélébb változataiban, — Őt soha nem tudták „meggyőzni”, átformázni. Minél inkább sulykolták, kalapálták érveikkel, annál keményebben állt, mint a falba vert szög. Kabay Zoltán: Egy elsüllyesztett Móricz Zsigmond-dráma: A magyar Jud Süss részletei…

Cikkemnek nyugodtan adhattam volna az „Eszme és valóság” címet is. Mert be kell vallanom, hogy a második világháborút követő évek ránk szakadt „békéjé”-ben bontakozott ki előttem először az a bizonyos eszmekör, amit „demokrácia” néven ismerünk és akarva, nem akarva igyekszünk magunkévá tenni. Már akkor megtanultam, s azóta is bizonyos szólamok állandóan figyelmeztetnek rá, hogy ennek az eszmerendnek a lényege a faji kérdés mellőzése alapján áll. Vannak persze pozitív pontjai is, de a mi figyelmünket legjobban mégis ez ragadta meg, hiszen az azóta eltelt nyolc esztendő alatt — Vasfüggönyön innen és túl — egyebet sem hallunk, mint hogy bűnösök mindazok, akik faji alapon ítélik meg embertársaikat.

„Ártatlan embereknek tisztára faji alapon való üldözése a leggonoszabb náci elv volt, amelytől meg kellett védeni az emberiséget…” — írta volt ezt az amerikai magyarság egyik ízig-vérig demokratikus szócsöve: az Amerikai Magyar Népszava. I. S.: Demokrácia és faji kérdés részletei…

A földön már sok népet bolondítottak el különböző hazugságokkal, de talán még soha annyi embermilliót, mint a kommunizmus a „szocializmus” jelszavával.

Tekintsünk el a szocializmus szónak tudományos értelmezésétől és tekintsük azt, hogy az átlagember, a munkás mit ért a szocializmuson és mit vár tőle.

A munkásmozgalmak tulajdonképpeni oka az elégedetlenség. Nem az egyes egyénekben jelentkező individuális elégedetlenség, hanem egy társadalmi osztály valamennyi tagjában egyforma színezettel fellépő elégedetlenség. Elégedetlenség a társadalmi helyzet, a megélhetés, a nyomorúság, a kevés kereset, a hatalmasabbakkal szembeni kiszolgáltatottság miatt. Az egyén, mint e társadalmi réteg tagja, szeretné helyzetét megjavítani. Szeretne szépen, gondok nélkül megélni, szeretné az életet élvezni, a homályból átkerülni a napsütött oldalra. Egy társadalmi osztály azonban önmagában véve tehetetlen massza. Vezérre vagy vezérekre van szüksége, akik megszervezik, célokat tűznek elébe és harcba viszik. H. K.: Hungarizmus és demokrácia részletei…

Henney Árpád testvér, a Hungarista Mozgalom vezetője 1965. szeptember 18-tól 26.-ig tartott utazása során ellátogatott több német és belga városba. Különböző helyeken fontos megbeszéléseket folytatott, előadásokat tartott. Tanácsaival és utasításaival segítette a hungarista szórványokat, de nagy hatást keltett nem hungarista magyarok között is. Ezekben a napokban néhány jelentős döntés történt, mozgalmunk soronlevő feladataira vonatkozóan.

A megtartott értekezletek közül az antwerpeni és brüsszeli szórvány közös rendezésében lefolyt 1965. szeptember 18.-i antwerpeni összejövetelt választottuk jelen beszámolónk anyagául.

Igen szép teremben, nagy számú hallgatóság jött össze, noha a meghívások viszonylag szűkebb körben történtek. Az antwerpenieken kívül, sőt náluk is nagyobb számban jelentek meg Brüsszelben élők. Jelen volt néhány testvér, kik Németországból jöttek át. Egy hungarista értekezlet témája: múlt, jelen és jövő részletei…

Minden idők legjobbjai a körülöttünk élő, dolgozó milliók nyomorúságos sorsának láttán arra törekedtek, hogy új vallási, társadalmi, vagy állami formák segítségévéi változtassák meg a nagy néptömegek sorsát.

Hosszú évezredeken át kizárólag vallási alapon szervezkedtek meg az egyes népcsoportok és így az államvallások elleni küzdelemmel új vallási tanításokkal lehetett csupán a nyomorgó néptömegek sorsát megváltoztatni.

Jézus keresztény vallástanításának a rabszolgaság mocsarában sínylődő római birodalomban azért volt olyan átütő sikere, mert az állati sorban tartott rabszolga-milliók emberi méltóságát és Isten előtti egyenlőségét minden üldözés ellenére bátran hirdette.

A kereszténység győzelme a római világbirodalom egyidejű bukásával egyre kevésbé tudta azt az új társadalmi rendszert alapvető és forradalmi tanításaival átjárni, mely a középkorban a jobbágyság majd a francia forradalom óta bérrabszolgaságába taszította a dolgozó milliókat. Hitler nemzeti szocializmusának tanításai részletei…

Amikor mi hungaristák bárhol összegyűltünk, hogy további teendőinket megbeszéljük, összejöveteleinket mindenkor „EMLÉKEZÉSSEL” kezdtük.

A 2. világháború előtti politikai küzdelmeink idején azokra a testvéreinkre emlékeztünk, akiket meggyőződésük miatt üldöztek, s emiatt börtönökben és internáló táborokban szenvedtek.

A háború alatt, a harctereken hősi halált halt vagy ott harcoló honvéd testvéreinkre, az édesanyákra, akiknek gyermekeik, férjeik harcoltak és szenvedtek mindnyájunkért, emlékeztünk.

A háború után még csatlakoztak hozzájuk azok a testvéreink, akik vértanúhalált haltak, vagy börtönökben, szovjet fogságban szenvedtek. Henney Árpád: Emlékezzünk… részletei…

Köztudomású, hogy a szovjet-kormány rendszeres, kidolgozott terv alapján igyekszik felborítani nemcsak a kapitalista gazdasági rendszert, hanem az összes polgári államokat s az egész keresztény civilizációt is. E terv keretében kiadott utasítások szerint dolgoznak a kommunista szervezetek az összes országokban. Elégedetlenségeket és zavarokat keltenek, kihasználják a háború után előállott súlyos gazdasági helyzetet és folytonos izgatásaikkal akadályozzák a polgári kormányokat konszolidáló munkájukban.

A szovjet-kormány e világhódító tervének főként három állam van az útjában: Lengyelország, Magyarország és Románia. Ha nem is állanának világos jelek és kétségtelen bizonyítékok rendelkezésünkre, a fenti három ország földrajzi helyzete és társadalmi berendezkedése is meggyőzhet mindenkit arról, hogy a szovjet-kormány támadó propagandája elsősorban és főként ezek ellen irányul.

Mellőzve most Lengyelország kérdését, az alábbiakban csupán Magyarország és Románia helyzetével kívánok foglalkozni. Gyárfás Elemér: A szovjet-propaganda és a romániai magyar kisebbség részletei…

I. Az anyag

Csak a barokkos népi romantika és Gárdonyi regényei mesélnek a magyarországi cigányság hazafias és huncut, de valahol mégis becsületes áttitüdjeiről. Valójában jelenleg ez csak vágyálom. Vágyálom ezt a jelentős számú, hazánkban rekedt népréteget, ha úgy tetszik nemzetiséget a hazához hűséges és a magyar hazát építeni akaró értékes kisebbségeink közé sorolni. Szeretnénk csak, ezt a statisztikák szerint sok tízezer, valójában talán több százezres tömeget a fogyatkozó tősgyökös őslakók közé betudni, beterelni a közös Kárpát – medence, hegyekkel övezett karéjába, mint például Rákóczi népét, hűséges ruténjeinket. Hogy ezzel is szaporítsuk hazánk fiait.

Valójában Eurázia vándorló népei sehol sincsenek otthon, s egyszersmind minden országot magukénak tudják, míg le nem lakják, s tovább nem állanak. Esetleg elűzik őket. Letelepedésre, civilizált életre, még valahol az indiai őshaza pária életsorsa sem nyújtott nekik lehetőséget. Gelniczei Attila: Cigánykérdés részletei…

Több mint hat éve küzdött a könyörtelen betegség ellen, amely most győzedelmeskedett fölötte. Mikor az elmúlt év áprilisában Párizsba jött az „Ismeretlen háború” c. nagy port felvert könyvének megjelenése alkalmából, alig tudott már járni, harcolt a végsőkig a halál ellen.

A második világháború legleleményesebb, legbátrabb és leglovagiasabb katonái között is az első sorba tartozott. Gyűlölet és félelem nélkül harcolt. Semmi olyat nem vethettek a szemére, amelyért egy katonának pirulnia kell. Ellenfelei maguk is tisztelték és nyugaton nyilvánosan dicsérték.

Közülük elsősorban hivatkozni kell egyik angol vetélytársára, Stirling Dávid ezredesre, a különleges repülő szolgálat parancsnokára, akit Rommel katonái „Kísértet ezredesnek” neveztek el, továbbá Robert E. Laycok generálisra, Lord Louis Mauntbatten, az 1943-47-es kombinált hadműveletek parancsnokának utódjára. Figyelő: Skorzeny Ottó belépett a legendák világába részletei…

Magyarságunkat az európai közvélemény és annak tudományos irányítói már évszázadok óta a humanizmus barbár ellenségeként tekintette és nyugodtan emlegethetjük „az írástudók árulását” ennek a történelmileg teljesen alaptalan vádnak a keretében. Időnként ugyan fel-fellángolt a magyarság iránti megbecsülés, némi tárgyilagos állásfoglalás, amelyet főként KOSSUTH vívott ki Nyugaton ez ellenérzést kiváltó bécsi abszolutizmussal szemben. Az 1867-es kiegyezés utáni bonyolult helyzet sem kedvezett az Európa-ellenesség vádjának kiirtására, annak ellenére, hogy a magyar közélet vezető egyéniségei rendszeresen nyilvánították magukat az általános humanizmus odaadó híveinek. Ezek ellenére a nemzetközi tudományos világ élvonalbeli képviselői néha szokatlanul éles hangnemben foglaltak állást a magyarság európaiságával szemben. J. MARQUART 1901-ben megjelent híres könyvének, az „Osteuropaische und Orientalische Streifzüge” bevezetésében megdicséri NAGY KÁROLY „avar irtó tevékenységét” és vele szemben elmarasztalja OTTÓ császárt, aki a magyarság kiirtása terén csak „félmunkát végzett”. PALACKY, a csehek alapvető történésze „Európa testébe befúródott inorganikus ék”-ként emlékszik meg a magyar népről. Fettich Nándor: A kievi magyar fémművességről részletei…

Mintegy hat évvel ezelőtt egy tényleges vezérkari tiszt, az új magyar katonanemzet kiépítésének gazdasági, politikai és kulturális előfeltételeit alapos tanulmány tárgyává tette. A tanulmány abból az alapvető tételből indul ki, hogy a jövő háborújában nincs többé front és frontmögötti országrész; abban a nép minden egyes tagjának kemény és katonásan megedzett ellenállóképes lélekkel kell részt vennie.

E tanulmányát később nyilvánosságra hozta, mert úgy érezte, hogy ezzel elindítója lesz egy ugyanolyan eszmei forradalomnak, mint amely Európa nagy részén már végigszáguldott. Egyre jobban érezte, hogy a politizáló katona vádjának elkerülése céljából leghelyesebb, ha az aktív katonai szolgálatból kiválik. 1933. március 1-én nyugdíjazták Szálasi Ferencet, mint vezérkari őrnagyot és ő, nyugdíjazásának percétől fogva minden idejét a „Cél és követelések” c. tanulmányában lefektetett új magyar állami életforma mielőbbi gyakorlati megvalósításának szentelte. Megalakította a Nemzet Akaratának Pártját, röviden a NAP-ot, amely pártot 1937. április 15-én feloszlatták. Szálasi Ferencet és a párt vezető tagjait a rendőrségre vitték. Baky László ny. csendőrőrnagy: A M. N. SZ. P. Hungarista Mozgalom rövid története részletei…

Folyóiratunk munkatársa, Bácskai B. Béla, a kiváló fiatal történelembölcselő, a nemzetiszocializmushoz közelálló filozófiai rendszerek legkiválóbb magyar ismerője, félesztendeje Németországban dolgozik. — Legutóbb az új európai rendről szóló „Um das neue Europa” című előadássorozaton vett részt, ahol professzorok mellett a német birodalom sok politikai kiválósága, például Clodius követ, a német külkereskedelem irányítója, és Schmidt követ, a külföldi sajtópolitika irányítója is előadásokat tartottak. Erről az előadássorozatról készült széljegyzeteiből mutatunk be itt most szemelvényeket, minden rendszer nélkül kiragadva jegyzetkönyvéből, azonmód nyersen, a mai világhelyzetre tekintettel elsősorban természetesen az új Európa új gazdasági rendjére vonatkozó megállapításokat.

 

…„Ma még Európa a tűznek és vérnek nagy kohójában ég és kialakul az új Európa. Ez a harc nem Németország és Anglia harca egymás között, hanem a XX. század és XIX. század küzdelme. E harc kohójában elég az, ami felesleg és ósdi és megmarad, ami értékes és korszerű.” Csak a régi és új értékek szintéziséből születhetik meg a jövő Európája, amely nemcsak egy tökéletesebb politikai rend megvalósítását, hanem egy új világnézet győzelmét is jelenti. Bácskai B. Béla: Az új európai egység, a közös irányítás és nagytervgazdálkodás problémái részletei…

Burghausennél, a bajor-osztrák határon hatalmas köd úszik az Inn fölött. A bajor határőr ennek megfelelően elég mogorva, amikor az útlevelemet átnézi és megérdeklődi, hogy az autó papírjai rendben vannak-e.

Az osztrák határőr azonban annál beszédesebb. Odajön a kocsihoz, amikor látja, hogy ki akarok szállni:

— Maradjon csak nyugodtan azon a két kiló kábítószeren, amin ül, a papírokat majd lepecsételem anélkül, hogy ki kellene szállnia.

Biztosítom, hogy nem két kiló kábítószert csempészek, hanem négyet, mire vidáman visszajön a papírokkal, bekönyököl az ablakon és megérdeklődi — nagy udvariasan —, hová utazom.

Megmutatom nemzetközi újságírói igazolványomat és mondom, hogy Mattsee-be. Alföldi Géza: Szálasi Ferenc nyomában részletei…

Ha nemzetiszocializmusról cikkezik a budapesti baloldali sajtó, rendszerint azt hangoztatja, hogy a nyilas mozgalom a pesti kommunizmus egyik zöldinges válfaja, mert csak szegény emberekből tevődik össze a mozgalom, másrészt pedig azt állítják, hogy a magyar paraszti tömegek nem értenek egyet a gondolattal, nem támogatják, amit bizonyít az is, hogy a legfajvédőbb magyar vidékeken, a Duna-Tisza közén, Kecskemét; Nagykőrös, Cegléd városokban nincs látható nagyobb szervezete a nyilasoknak.

Hogy Budapesten kikből áll a mozgalom, arra, úgy érzem, nem kell nekem felelnem. Arra megadták a választ a névtelen hantok; amelyek alatt Budapest fiatalságának színe-virága pihen s az illavai vár, ahol százával raboskodnak a magyar szellemi kultúra fiatal harcosai. A. G.: Az Alföld nemzetiszocializmusa részletei…