Leírás
„Bevezetés.
Ezt a könyvet Szűz Mária dicsőségének, illetve a „máriás igazságok” terjesztésének érdekében írtam, mert fáj, hogy ezt az egyetlen női Ideált, s az Úrnak legkedvesebb és az Úrhoz legközelebb álló Személyt, részben nem ismerik, másrészt pedig nem tisztelik és nem értékelik annyira, mint amennyire megilleti!
A tudatlanság és a közönyösség, illetve hitetlenség elleni harc egyik fő célja, hogy az Úr mellett a boldogságos Szűz Mária élete és egyénisége feltárassék. Ideje, mert ha korunk annyira előrehalad a mulandóság és értéktelenség megismerésében, miért ne az örökkévalókéban is.
* * *
Amit nem írtam meg e kötetben, azt, mivel Jézussal kapcsolatos dolgok, jelen kötet testvérkötetében, „Jézus ismeretlen élettöredékei”-ben, — mely Jézus Krisztusra vonatkozó apokrif evangéliumok gyűjteménye, — fogom feldolgozni és kiadni. E két kötet együtt olvasandó, mivel, hogy külön se választhatók s annak, ki teljes fényt akar e téren mindkettőt el kell olvasnia.
Végül kérem, hogy aki teheti, terjessze ezt a két könyvet, ajándékozgassa oda mindenféle könyvtárnak, hogy az apokrif evangéliumok és hagyományok épp olyan közkincsek legyenek, mint a többi szent könyvek és kánoni evangéliumok.
* * *
A protestáns testvéreimnek pedig az alábbi mesét mesélem el, amit Eötvös József ref. lelkész mesélt el nékem, mint megtörtént dolgot.
Ketten ültek egymás mellett a lakodalmi asztalnál, a két rokon, de egyik katolikus pap volt, a másik református pap. A hosszú este alatt alkalom jött egy-két vallási kérdés megérintésére is. Az ebből lassan kifejlődő beszélgetést a következő szavakkal zárta le a katolikus pap:
— Testvérem, hiszed-e, hogy Jézus Krisztus az Isten Fia volt?
— Hogyne hinném, — felelt a református pap.
— Hát azt hiszed-e, hogy Szentlélektől fogant, meghalt, felment a mennybe és üle az Atyaisten jobbjára?
— Hiszem.
— Akkor azt a többi kis különbséget is, amely még köztünk van, — a máriás kérdéseket — elhiheted…
* * *
Nem vagyok elfogult, többet ér nekem egy hívő protestáns, mint egy hitetlen katolikus, — de ugyanakkor erkölcsileg elvárhatom, minden protestáns testvéremtől, hogy többet érjen neki is egy hívő katolikus, mint egy hitetlen protestáns.
Ha pedig a hitnél vagyunk már, akkor inkább a több, a pluszba lendült hit, mint a kevesebb, a mínuszba maradt hit az „üdvözítőbb”… Mindent megmondtam…
Azzal pedig ne vádoljanak, hogy téríteni akarok. Isten ments. Sőt még nagyon sok félkatolikust kitennék az Egyházból, mert inkább volnának mennyiségre kevesebben, de minőségre jobbak, mint így — mindenkit befogadva — mennyiségre sokan, de minőségre gyengén…
Nem téríteni akarok, hanem csak kiemelni azt a katolikus igazságot, hogy a máriáskultusz, a kereszténység egyik fele, a keresztény hit, tanítás és hagyomány ama ideálisan szép és nemesítő fele, amely nélkül teljes és hiánytalan világnézethez, vagy hithez soha senki sem juthat sem hittani, sem erkölcstani szempontból!”
Értékelések
Még nincsenek értékelések.