Dr. Kacziány Géza: Zsidók az 1848/9-iki szabadságharcban

100 Ft

Szerző: Dr. Kacziány Géza
Cím: Zsidók az 1848/9-iki szabadságharcban
Alcím: Bernstein rabbi történeti hazugságai
Sorozatcím: Ébresztő Hangok XV. könyve
Kiadás éve: 1899.
Kiadás helye: Budapest.
Oldalszám: 14
Fájlok:

  • PDF – szöveges, OCR-es karakterfelismeréssel
  • ePub

Tartalom:

 

Leírás

“A zsidók a szabadságharcban.

A legnagyobb s legnevetségesebb „lári-fári” ama zsidó perfidia, ámítás és hazugság, mely szerint ők — ők — a nagy hősök az 1848/9-iki magyar forradalomban (vulgó „Szabadságharc”-ban) jelentékeny részt vettek! Ezt a nevetséges „lári-fárit” alaposan cáfolja a „Magyar Szemle” 1899. 27. és 28. száma.

Valami Bernstein rabbi egy könyvben ugyancsak kicifrázza a zsidók honvédeskedését 1848/49-ben, s hősöket farag belőlük, kik mesébe való vitézséggel ejtették bámulatba a világot.

Bernstein rabbi történeti tévedéseit, melyekkel a zsidókat heroizálja, értékére szállítja le Kaciány Géza, az imént említett Magyar Szemle című kitűnő keresztény szépirodalmi és kritikai lapban.

Megdönthetetlen cáfolatát itt adjuk:

 

„A forradalom és a zsidók”. Vázlat az 1848/49-iki szabadságharc történetéből. Minden forradalmi mozgalomban eddig a zsidók tevékeny részt vettek, különösen mint agitátorok, agent provokátorok, részben mint vezérek addig, a míg véres összeütközésekre nem került a dolog. Ekkor legnagyobb részük ott hagyta a szabadságharc ügyét s igen csekély százalék szokta közülök életét kockára tenni. Hogy eddigelé a szabadsági mozgalmakhoz oly lelkesen csatlakoztak, annak meg volt a maga oka: 1848 előtt a zsidó sehol egyenjogúsítva nem volt, minden mozgalomtól tehát első sorban azt várta, hogy a politikai jogokat megnyeri, felekezete bevett vallássá lesz, ő maga kiszabadul a ghettókból és megszabadul a türelmi adóktól és más, őtet nyomasztó tehertől. Ezért látjuk az agitátorok között első vonalban a zsidókat, a fenálló rendszer ellen is, holott vallásuk törvényei épp az ellenkezőt parancsolják nekik s békés foglalkozásuk távol áll a zavargásért való rajongástól.

A felsőség iránt való engedelmesség és minden, még oly esztelen parancsnak hódolni, ha az az uralkodótól vagy annak hatóságaitól származik, vallásos parancsa a zsidó fajnak. Az ó-testamentumban különösen a Salamonnak tulajdonított Példabeszédek tükrözik vissza e világnézetet legerősebben. „Féljed az Urat, fiam és a királyt (Péld. XXIV. 21.), az ő bosszankodása a halál követe, a király arcának vidámsága, élet; és az ő kegyelmessége, mint az üdítő eső. (XVI. 14. 15.) Ne lépj föl dicsvággyal a király előtt és ne állj a főemberek helyén” (XXV. 6.) Igen gyakran kifejezi az ó-testamentum azon nézetet, hogy a királyok ugyan csapást képeznek e földön, de ezt Isten adja ránk. (XXVIII. 2.) Istent se tartja igazságosnak, hát még a királyt, de alázatosan tűri, a mit rámért. E részben Jób tesz bizonyságot faja filozófiájáról, midőn így szól az őt csapásokkal sújtó Istenhez: „Te hatalmas vagy, én pedig igazságos.””

(Visited 81 times, 1 visits today)

Értékelések

Még nincsenek értékelések.

„Dr. Kacziány Géza: Zsidók az 1848/9-iki szabadságharcban” értékelése elsőként

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Érdekelhetnek még…

  • Dr. Benevolus: A Dohány-utcai bombamerénylet tettesei

    Dr. Benevolus: A Dohány-utcai bombamerénylet tettesei

    100 Ft
    Kosárba rakom
  • Kiss Sándor: Zsidó fajiság – magyar fajiság

    100 Ft
    Kosárba rakom
  • Dr. Kmoskó Mihály: Zsidó-keresztény kérdés

    200 Ft
    Kosárba rakom